Hungary – Market and economic research; polling and statistics – Keretmegállapodás általános kutatási feladatokra

Opportunity description

Keretmegállapodás általános piac- és közvéleménykutatási feladatok ellátására a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére a II.2.4) pontban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint. A keretmegállapodás keretösszege 450 000 000 + ÁFA. A beszerzés célja közvéleménykutatás révén megismerni a hazai TikTok-felhasználókat és a használati szokásokat, motivációkat, különös tekintettel - a vonatkozó jogszabályi előírások mellett - a gyermek felhasználókra. A kutatás során vizsgálni kell a 16-49 évesek körében az alkalmazás elterjedését és a felhasználók használati szokásait (gyakoriság, eltöltött idő, saját tartalmak feltöltése), a követett csatornákat (tematika szerint), és ezek kialakulását (korábbról, máshonnan ismert és TikTokon (is) bekövetett csatornák, barátok, ismerősök ajánlásai nyomán bekövetett csatornák, az algoritmus által ajánlottak közül bekövetett, korábban nem ismert csatornák). A TikTok szerepe a mindennapokban. Az egyes feedek használata, jelentősége; tapasztalatok, benyomások. A hasznos TikTok vs. a kikapcsolódást szolgáló TikTok. Vizsgálni szükséges továbbá a TikTok lehetséges veszélyeit is: adatokkal való visszaélés, illegális adatgyűjtés kísérletei, kellemetlen helyzetek és elvárások, kihívások stb. Kiemelt cél a 10-15 éves felhasználók viszonyulását és használati szokásait is vizsgálni a fenti szempontok szerint. Az előírt módszertan Kvantitatív kutatási fázis A 18-49 éves korosztályban országos reprezentatív mintán szükséges egy komplett kérdőíves kvantitatív kutatás lefolytatása, mely feltérképezi a felhasználók körét és használat részletkérdéseit. - módszertan: CAWI N=1000 fő - célcsoport: országos reprezentatív a 18-49 éves magyarországi lakosságra - reprezentativitási szempontok: o nem o kor (3 kategória) o iskolai végzettség (3 kategória) o település típusa (4 kategória) - mintavétel: kvótaelőírások és utólagos rétegzés a KSH legfrissebb vonatkozó sarokszámai (2022-es Népszámlálás) alapján a reprezentativitási szempontok szerint - kérdőív hossza: legfeljebb 30 perc A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: - a mintavétel és a minta kialakítása (ideértve a vonatkozó KSH adatok beszerzését és felhasználását), - a kérdőív kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, - a kérdőív programozása és ellenőrzése, - a terepmunka előkészítése, lebonyolítása és ellenőrzése, - adattisztítás, - a nyitott kérdések kódolása, - az adatbázis súlyozása, - az adatok chartolása és elemzése. Kvalitatív kutatási fázis A 10-18 éves korosztályra vonatkozóan a kvantitatív kérdezés jogszabályi nehézségeire és a kutatási kérdések komplexitására is tekintettel kvalitatív módszertan alkalmazása szükséges. - módszertan: személyes fókuszcsoportok (12 db, egyenként 4-6 fő + moderátor részvételével) - időtartam: 60 perc - résztvevők az alábbi bontások szerint külön csoportokban: o lányok / fiúk o 10-12 évesek / 13-15 évesek / 16-18 évesek o budapestiek / vidéki nagyvárosok lakói - a kutatásnak ki kell terjednie az aktív felhasználókra (saját tartalmakat feltöltőkre) is; külön csoportban vagy csoportonként 1-2 fő biztosításával (erre vonatkozóan Ajánlattevő tegyen javaslatot) A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: - előkészítés, - szűrőkérdőív és vezérfonal kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, - csoporttagok megkeresése, szervezése, - a vonatkozó jogszabályi előírások betartása (szülői engedélyek beszerzése és rögzítése, megőrzése), - e célra kialakított detektívtükrös stúdióhelyszín és catering biztosítása - profi, tapasztalt (gyerekekkel is) moderátor alkalmazása, - a résztvevők incentívázása, - a szülők számára (igény szerint) a detektívtükör túloldalán a beszélgetés megtekintésére lehetőség biztosítása, - Megrendelő számára online vagy személyes megtekintési lehetőség biztosítása, - az eredmények rögzítése (belső célra, Megrendelőnek kiadni nem szükséges) és elemzése. A további részletes követelményeket a közbeszerzési dokumentumok részét képező Műszaki leírás és a Szerződéstervezet tartalmazzák. A kutatás célja, kutatási kérdések A kutatás célja megismerni a sport társadalmi megítélését, reputációját, illetve a média általi reprezentációját. Fontos kérdés megismerni, hogy a különféle sport tartalmakat milyen formában, milyen platformokon keresi és fogyasztja a közönség. A kutatás során a megadott célcsoportban vizsgálni szükséges a sport reputációját sportágak szerint, a leglátogatottabb sportoldalakat, milyen módon, platformon követi a tartalmakat. Külön elemként a sport társadalmi vetületei során a sportolók mint példaképek, illetve a sport hatását az ifjúságra is szükséges vizsgálni. Az aktív célcsoportban kiemelten szükséges és cél a mélyebb, oksági összefüggések feltárása kvalitatív módszertan alkalmazásával is. Az előírt módszertan Kvantitatív kutatási fázis A 18-75 éves korosztályban országos, a különféle sportágakat követő (azaz érdeklődő) mintán szükséges egy komplett kérdőíves kvantitatív kutatás lefolytatása, mely feltérképezi a felhasználók körét és a használat részletkérdéseit. • módszertan: CAWI N=1500 fő • célcsoport: különféle sportágak iránt érdeklődő, azt követő lakossági minta a 18-75 éves magyarországi lakosságra • reprezentativitási szempontok: o nem o kor (3 kategória) o iskolai végzettség (3 kategória) o település típusa (4 kategória) • mintavétel: kvótaelőírások betartása a sport iránt érdeklődő, azt követő célcsoport vonatkozásában • kérdőív hossza: legfeljebb 30 perc A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • a mintavétel és a minta kialakítása, • a kérdőív kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • a kérdőív programozása és ellenőrzése, • a terepmunka előkészítése, lebonyolítása és ellenőrzése, • adattisztítás, • a nyitott kérdések kódolása, • az adatbázis súlyozása, • az adatok chartolása és elemzése. Kvalitatív kutatási fázis A 18-49 éves korosztályban, a különféle sportágakra fogékony közönség körében kvalitatív módszertanú online fókuszcsoportok lebonyolítása. • módszertan: online fókuszcsoportok (6 db, egyenként 6 fő + moderátor részvételével) • időtartam: 90 perc • résztvevők az alábbi bontások szerint legyenek képviselve a 6 csoportban az egyes célcsoportok penetrációjának és relevanciájának megfelelően: o férfiak / nők o 18-34 évesek / 35-49 évesek o budapestiek / vidékiek o csak labdarúgást kedvelők / labdajáték kedvelők / más sportokat is kedvelők A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • előkészítés, • szűrőkérdőív és vezérfonal kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • csoporttagok megkeresése, szervezése, • a szakmai sztenderdeknek megfelelő online fókuszcsoportos rendszer biztosítása • profi, tapasztalt moderátor alkalmazása, • a résztvevők incentívázása, • Megrendelő számára online megtekintési lehetőség biztosítása, • az eredmények rögzítése (belső célra, Megrendelőnek kiadni nem szükséges) és elemzése. Eredménytételek - válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formátumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan;prezentáció ppt formátumban (minimum 40-50 dia);prezentáció megtartása 60-90 perc; - rövid tanulmány .word és .pdf formátumban (10-15 oldal); - részletes tanulmány .word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); - kérdőiv kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc forrnátumban; - kvalitatív szűrőkérdőív (minimuml-5 oldal) .doc formátumban; - vezérfonal (Guide Line) fókuszcsoporthoz, mélyinterjához egyéb kvalitatív technikához (minimum 1-5 oldal) .doc formátumban; - mintavételi tery survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban; - nyílt kérdések kódolási sémája és alapmegoszlások .word, .pdf formátumban - táblakötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva. - grafikonkötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva. A kutatás célja feltérképezni, hogy az óvodások szülei gyermekük médiahasználatával kapcsolatban milyen szabályokat állítanak fel, milyen (digitális) szülői stratégiákat alkalmaznak, milyen kihívásokat élnek meg, hogyan reagálnak ezekre, honnan próbálnak tájékozódni, illetve milyen témákban és kitől várnának segítséget a médiatudatos gyermekneveléssel és a digitális szülőséggel kapcsolatban. A kutatás relevanciáját egyrészt az adja, hogy ezt a célcsoportot ebben a témában Magyarországon nagymintás kutatás még nem született. Emellett olyan célcsoport (3-6 évesek szülei) vizsgálata válna lehetővé, amely kiegészítené a digital parenting kutatást, amelynek célcsoportja a 7-16 évesek szülei. Módszertan: CAWI N= 1500 fő • célcsoport: 3-6 éves magyarországi magánháztartásban élő gyermekek szülei • reprezentativitási szempontok o családszerkezet: nő+gyerek, férfi+gyerek, nő+férfi+ gyerek o település típusa (4 kategória) o KSH régió • mintavétel: kvótaelőírások és utólagos súlyozás a KSH legfrissebb vonatkozó sarokszámai (2022-es Népszámlálás) alapján a reprezentativitási szempontok szerint kérdőív hossza: legfeljebb 30 perc A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • a mintavétel és a minta kialakítása (ideértve a vonatkozó KSH adatok beszerzését és felhasználását), • a kérdőív kialakítása a Megrendelővel szorosan együttműködve, • a kérdőív programozása és ellenőrzése, • adattisztítás, • a nyitott kérdések kódolása, • az adatbázis súlyozása, • az adatok chartolása és elemzése A további részletes követelményeket a közbeszerzési dokumentumok részét képező Műszaki leírás és a Szerződéstervezet tartalmazzák. A kutatás célja az NMHH-val partnerségre lépett 19 köznevelési intézményben kvantitatív kutatás (nem reprezentatív) lefolytatása 12-16 éves fiatalok körében. A Megbízó (NMHH, Gyermekvédelmi Főosztály) már összeállította a kérdőívet és a partneriskolákban elkezdődött a lekérdezés. A kutatás a tizenévesek cyberbullyinggal kapcsolatos tapasztalataira fókuszál, annak körülményeit és motivációit vizsgálja abban a korosztályban, amely az online bántalmazás különböző formáiban a leginkább érintett, és amelynek lekérdezése a partneriskolai környezetben hatékonyan megoldható. Az NMHH-val partnerségre lépett 19 köznevelési intézményben kvantitatív kutatás (nem reprezentatív) lefolytatása. A Megbízó már összeállította a kérdőívet és a partneriskolákban elkezdődött a lekérdezés. Korcsoport: 12-16 év Minta: 3000 fő Kérdőív: max. 35 perc A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • adattisztítás, • a nyitott kérdések kódolása, • az adatok chartolása és elemzése Cyberbullying témában készült egy OPF kutatás, amit szükséges figyelembe venni a kutatás tervezésénél: https://onlineplatformok.hu/files/c15baf1d-872b-4ec6-8f47-f69f9e9b4c64.pdf Eredménytermékek • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, .sav és .txt formátumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • prezentáció ppt formátumban (minimum 40-50 dia); • prezentáció megtartása 60-90 perc; • rövid tanulmány . docx és .pdf formátumban (10-15 oldal); (vezetői összefoglaló) • részletes tanulmány . docx és .pdf formátumban (minimum 30 oldal); • táblakötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumba. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva; • grafikonkötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumba. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva; A 18-59 éves korosztályban országos reprezentatív mintán szükséges egy komplett kérdőíves kvantitatív kutatás lefolytatása, mely feltérképezi a felhasználók körét és használat részletkérdéseit. • módszertan: CAWI N=1000 fő • célcsoport: országos reprezentatív a 18-59 éves magyarországi lakosságra • reprezentativitási szempontok: o nem o kor (3 kategória) o iskolai végzettség (3 kategória) o település típusa (4 kategória) • mintavétel: kvótaelőírások és utólagos súlyozás a KSH legfrissebb vonatkozó sarokszámai (2022-es Népszámlálás) alapján a reprezentativitási szempontok szerint • kérdőív hossza: legfeljebb 30 perc A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • a mintavétel és a minta kialakítása (ideértve a vonatkozó KSH adatok beszerzését és felhasználását), • a kérdőív kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • a kérdőív programozása és ellenőrzése, • a terepmunka előkészítése, lebonyolítása és ellenőrzése, • adattisztítás, • a nyitott kérdések kódolása, • az adatbázis súlyozása, • az adatok chartolása és elemzése. Kvalitatív kutatási fázis A 18-59 éves korosztályra vonatkozóan a használat mélyebb motivációinak feltárására és a kutatási kérdések komplexitására tekintettel kvalitatív módszertan alkalmazása is szükséges. • módszertan: online fókuszcsoportok (6 db (2db +4 db), egyenként 6 fő + moderátor részvételével) • időtartam: 60 perc • résztvevők az alábbi bontások szerint legyenek képviselve a 6 csoportban az egyes célcsoportok penetrációjának és relevanciájának megfelelően: Felhasználók csoportjai (ritkán töltenek fel tartalmakat) (összesen 4 csoport) o 18 – 34 közötti férfiak / nők (2 csoport) o 35 – 59 közötti férfiak/ nők (2 csoport) Tartalom feltöltők csoportjai: (a kutatásnak ki kell terjednie az aktív felhasználókra (saját tartalmakat feltöltőkre) is (összesen 2 csoport) • 18-25 éves korosztály, • 26 - 59 éves korosztály A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • előkészítés, • szűrőkérdőív és vezérfonal kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • csoporttagok megkeresése, szervezése, • a szakmai sztenderdeknek megfelelő online fókuszcsoportos rendszer biztosítása • profi, tapasztalt moderátor alkalmazása, • a résztvevők incentívázása, • Megrendelő számára online megtekintési lehetőség biztosítása, • az eredmények rögzítése (belső célra, Megrendelőnek kiadni nem szükséges) és elemzése. Eredménytermékek • mintavételi tery survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban • kérdőiv kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc forrnátumban; • kvalitatív szűrőkérdőív (minimum l-5 oldal) .doc formátumban; • vezérfonal (Guide Line) fókuszcsoporthoz, mélyinterjúhoz egyéb kvalitatív technikához (minimum 1-5 oldal) .doc formátumban; • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formátumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • rövid kvantitatív + kvalitatív tanulmány .word és .pdf formátumban (10-15 oldal); • részletes kvantitatív és kvalitatív tanulmány .word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • prezentáció ppt formátumban (minimum 40-50 dia); • prezentáció megtartása 60-90 perc; • táblakötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva. • grafikonkötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva. A kutatás célja, hogy aktuális adatokat szerezzen a magyarországi felsőfokú médiaképzés helyzetéről, illetve a médiaképzésről kialakult megítélésről. Közép- és felsőoktatási intézményben, médiaszervezetek mellett, médiaszolgáltatókhoz kapcsolódóan és vállalkozói formában sokféle kommunikációs-újságíró-médiaképzés zajlik. A megkérdezettek köre a ma fellehető kb. 20 helyen zajló felsőfokú képzések (egyetemek és egyéb, médiumok szervezésében megvalósuló képzések) résztvevőiből kerülne ki. Ki, miért választ médiaképzést? Milyen tapasztalatok határozzák meg a választást? Milyen jövőbeli tervekkel, ambíciókkal érkeznek a résztvevők? Milyen tananyagot, milyen szakirányokat kínálnak a képzési helyeken? Milyen elméleti és gyakorlati felkészítés kapható a képző helyeken? A felmérés kérdéseire adott válaszok a képzéseken szerzett felkészítés hasznosságát és hasznosíthatóságát is feltárhatják. Milyen önmegvalósítási stratégiák alapozódnak meg a képzések idején? Milyen foglalkozási pályákra kerülnek a végzettek? Az előírt módszertan Kvantitatív kutatási fázis A hazai médiaképzéseken résztvevők körében szükséges egy kérdőíves kvantitatív kutatás lefolytatása, mely feltérképezi a megkérdezettek motivációit, elvárásait és véleményét a képzéssel kapcsolatban. A kérdőív minél hatékonyabb disztribúciója érdekében a Megbízó felveszi a kapcsolatot a képző intézményekkel, és egyeztet a kérdőív linkjének elektronikus úton való eljuttatásáról a hallgatók felé. • módszertan: CAWI N=1000 fő (célérték, célszerű lenne az incentivázás) • célcsoport: a hazai médiaképzéseken résztvevők köre (nem reprezentatív felmérés, mindamellett cél, hogy minden képző intézményből legyenek résztvevők) • kérdőív hossza: legfeljebb 30 perc A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • a kérdőív kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • a kérdőív programozása és ellenőrzése, • adattisztítás, • a nyitott kérdések kódolása, • az adatok chartolása és elemzése. A további részletes követelményeket a közbeszerzési dokumentumok részét képező Műszaki leírás és a Szerződéstervezet tartalmazzák. A hazai és nemzetközi szakirodalom azt mutatja, hogy az online jogsértések terén kiemelt mértékű a gyermekek veszélyeztetettsége. Az online térhez szorosan kapcsolódó veszélyek közül különösen az online zaklatásra kíván hangsúlyt fektetni a kutatás. E jogsértések és a büntetőjog szempontjából nehezen érzékelhető olyan veszélyek esetén, mint a cyberbullying, ugyancsak szükséges kifejezetten a gyerekek aktivitására vonatkozó empirikus adatok gyűjtése. Kérdőíves, empirikus online kutatás, melynek alanyai a 16-20 éves, magánháztartásban élő fiatalok. Módszertan: CAWI N= 1500 fő • célcsoport: 16-20 éves, magánháztartásban élő fiatalok • retrospektív, korábbi évek emlékeire, eseményeire vagyunk kíváncsiak • reprezentativitási szempontok o nem o kor (3 kategória) o település típusa (4 kategória) o KSH régió • mintavétel: kvótaelőírások és utólagos súlyozás a KSH legfrissebb vonatkozó sarokszámai (2022-es Népszámlálás) alapján a reprezentativitási szempontok szerint • kérdőív hossza: legfeljebb 30 perc A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • a mintavétel és a minta kialakítása (ideértve a vonatkozó KSH adatok beszerzését és felhasználását), • a kérdőív kialakítása a Megrendelővel szorosan együttműködve, • a kérdőív programozása és ellenőrzése, • adattisztítás, • a nyitott kérdések kódolása, • az adatbázis súlyozása, • az adatok chartolása és elemzése Eredménytermékek • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formátumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan • prezentáció ppt formátumban (minimum 40-50 dia) • prezentáció megtartása 60-90 perc • rövid tanulmány .docx és .pdf formátumban (10-15 oldal); (vezetői összefoglaló) • részletes tanulmány .docx és .pdf formátumban (minimum 40 oldal) • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .docx formátumban; • mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) .docx formátumban • táblakötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumba. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva • grafikonkötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumba. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva Mennyire felel meg a felhasználói szokásoknak a használt díjcsomag? Azt korábbi tapasztalatok alapján tudjuk, hogy az előfizetők legnagyobb része (hosszú) évek óta ugyanannak a szolgáltatónak az előfizetője, és a szolgáltatók bőséges és szerteágazó díjcsomag-kínálatából leggyakrabban nem alapos mérlegelés után választ, hanem vagy ragaszkodik évek óta megszokott díjcsomagjához (amelynél esetleg már sokkal kedvezőbbek is elérhetők) vagy a szolgáltatótól kapott ajánlatra bólint rá (a mobilszolgáltatók ügyfélszolgálata több-kevesebb rendszerességgel megkeresi az előfizetőket valamilyen tarifaajánlattal, legyen az aktív kapcsolatfelvétel (pl. felhívják a fogyasztót egy ajánlattal) vagy a számlához csatolt hirdetés vagy ajánlat). A díjcsomagválasztáshoz kapcsolódó keresést és optimalizálást az is megnehezíti sok felhasználó számára, hogy jó döntéshez pontosan ismerni kellene a saját telefonálási szokásokat (mennyit, kiket, mikor szokott hívni, mennyit internetezik mobilon stb.), ami sokaknál hiányzik. A fentiek miatt hipotézisünk szerint a fogyasztók jelentős része számára nem optimális díjcsomagot használ (akár azért, mert túl „nagy” tarifát választ, például korlátlan perchasználatra fizet elő, noha nem is hív annyit, akár azért, mert túl „szűk” csomagja van, például a mobilkeret kimerítése után gyakran kiegészítő keretet kell vásárolnia), ami miatt akár havi több ezer forintos felesleges kiadással terheli a költségvetését. Az adatgyűjtés célja a fenti hipotézis vizsgálata lenne. Módszertan: CAWI n= 1.000 fő • célcsoport: 15+ éves, mobiltelefon-használók, akiknek nem céges előfizetésük van, és rendelkezésükre áll információ (számlakivonat) a felhasználói szokásaikról • mintavétel: kvótaelőírások szerint (legalul) • kérdőív hossza: 20-25 perc A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • a kérdőív programozása és ellenőrzése, • adatfelvétel, • adattisztítás, • az adatok chartolása és elemzése Eredménytermékek: • válaszadó szintű tisztított, címkézett .sav formátumú adatbázis • prezentáció ppt formátumban (mintegy 30-40 oldal); • prezentáció megtartása a kutatási eredményekről a Megbízó által szervezett szakmai eseményen • rövid tanulmány .docx formátumban (10-15 oldal); (vezetői összefoglaló) A további részletes követelményeket a közbeszerzési dokumentumok részét képező Műszaki leírás és a Szerződéstervezet tartalmazzák. Kutatás lebonyolítása "Negatív tapasztalatok a hírközlési szolgáltatások használata során" témában az alábbiak szerint: A kutatás célja annak felmérése, hogy - telefonhasználat és online tevékenység esetén milyen gyakorisággal találkoztak a felhasználók előre meghatározott visszaélési típusokkal - tudják-e, hogy hova érdemes fordulni segítségért, vagy hol jelezhetik a visszaélést, ha áldozattá válnak, illetve a visszaélési kísérleteket? - estek-e áldozatául visszaélésnek? Ha igen, jelezték-e valamelyik szervnek, szervezetnek? - mit tesznek akkor, ha csak találkoznak a visszaélési kísérlettel, de nem válnak áldozattá? - tesznek-e megelőző intézkedéseket annak érdekében, hogy ne váljanak áldozattá? ha igen, akkor milyen típusúakat? Módszertan: CAWI n= 1.000 fő • célcsoport: 15-79 éves internethasználó lakosság • mintavétel: reprezentatív lakossági minta az internethasználókra reprezentativitási szempontok: - nem - kor (3 kategória) - iskolai végzettség (3 kategória) - település típusa (4 kategória) • mintavétel: kvótaelőírások és rétegzés a KSH legfrissebb vonatkozó sarokszámai (2022-es Népszámlálás) alapján a reprezentativitási szempontok szerint • kérdőív hossza: 20 perc A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • a kérdőív kialakítása a Megrendelővel szorosan együttműködve, • a kérdőív programozása és ellenőrzése, • adatfelvétel, • adattisztítás, • a nyitott kérdések kódolása, • az adatok chartolása és elemzése. A kutatás célja, kutatási kérdések Műsorkutatás + lakossági survey kutatás, amely a médiában az egyes tartalmak/formátumok/értékek megjelenését, eltűnését és újra felbukkanását vizsgálja a fogyasztók szemszögéből. Milyen típusú műsorok voltak népszerűek az 1980-as években, melyek szűntek meg, tértek vissza, illetve hogyan változtak a műsortípusok a nézői igények változásának kontextusában? Melyek azok a népszerű műsortípusok, amelyek máig fennmaradtak, pl. vetélkedők? Ezek miben változtak az elmúlt 40 évben? Milyen hatással volt a külföldi franchise-ban gyártott műsorok elterjedése a hazai fejlesztésű formátumokra , illetve az azok által terjesztett értékekre? Mennyire és hogyan változott meg az évek során a nézők igénye (kulturális, erkölcsi, intellektuális), és hogyan érvényesül a műsorkészítő szándéka a képernyőn? Nemcsak a televíziót vizsgáljuk, hanem az online elérhető tartalmakat is bevesszük a scope-ba, mert bizonyos műsortípusok részben „átköltöztek” az online térbe. A műsorok kategorizálása AGB kód és Filmjus kód szerint – reality, tehetségkutató, vetélkedő, zenei szórakoztatás, kabaré, showműsor, varieté – ami nem hír vagy ismeretterjesztés. A kutatás három részből állna: 1. egy nagy mintás lakossági kvantitatív online survey kutatásból, amely felméri a tartalomfogyasztók véleményét, preferenciáit a szórakoztató műsorokkal kapcsolatban az utóbbi 40 évben 2. egy erre épülő műsorkutatásból (tv + online), amely megvizsgálná az adott médium szórakoztató műsortípusainak változásait az elmúlt 40 évben. (Televízió: 1985-től kezdve megnéznénk 2 db hétvégét (péntek-szombat-vasárnap) minden 5. év májusában és szeptemberében. Online: feltérképeznénk a YT-on elérhető szórakoztató műsorokat, azok műfaji besorolhatóságát, népszerűségét, ha van rá adat, majd megnéznénk, milyen műsorok költöztek át az online térbe részben vagy egészben). Ha van rá lehetőség, nézettségi adatokat is mellé tennénk. 3. egy fókuszcsoportos kutatásban mélyebbre ásva megvizsgáljuk egyes műsortípusokkal és műsorokkal kapcsolatos véleményeket és attitűdöket, konkrét példákkal szemléltetve. Az előírt módszertan 1. Kvantitatív kutatási fázis A 40-79 éves korosztályban országos kvótás, nem reprezentatív mintán szükséges egy komplett kérdőíves kvantitatív kutatás lefolytatása, mely feltérképezi a felhasználók körét és használat részletkérdéseit. • módszertan: CAWI N=500 fő (40-60 évesek) + CATI N=500 (61-79 évesek) • célcsoport: nem reprezentatív, kvótás mintára épülő • kérdőív hossza: legfeljebb 30 perc A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • a mintavétel és a minta kialakítása (ideértve a vonatkozó KSH adatok beszerzését és felhasználását), • a kérdőív kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • a kérdőív programozása és ellenőrzése, • a terepmunka előkészítése, lebonyolítása és ellenőrzése, • adattisztítás, • a nyitott kérdések kódolása, • az adatbázis súlyozása, • az adatok chartolása és elemzése. A kérdőív kitöltőitől ajándék felajánlásával hozzájárulást kérünk, hogy megkaphassuk az adataikat a valódi felhasználók megtalálása és fókuszcsoportba invitálása céljából. Az ajándékokat a megrendelővel való egyeztetés után a kutatócég szerzi be, tehát költsége a kutatás lebonyolítása terméksorba beleértendő. 2. Műsorkutatás, amely megvizsgálja az adott médium szórakoztató műsortípusainak változásait az elmúlt 40 évben. (Televízió: 1985-től kezdve megnéznénk 2 db hétvégét (péntek-szombat-vasárnap) minden 5. év májusában és szeptemberében. Online: feltérképeznénk az online platformokon elérhető szórakoztató műsorokat, azok műfaji besorolhatóságát, népszerűségét, ha van rá adat, majd megnéznénk, milyen műsorok költöztek át az online térbe részben vagy egészben). Ha van rá lehetőség, nézettségi adatokat is mellé tennénk. 3. Kvalitatív kutatási fázis / fókuszcsoportok A 40-79 éves korosztályra vonatkozóan a médiaemlékezet konkrét megnyilvánulásainak feltárására és a kutatási kérdések komplexitására tekintettel kvalitatív módszertan alkalmazása is szükséges. • módszertan: online fókuszcsoportok (4 db, egyenként 12 fő + moderátor részvételével) • időtartam: 90 perc • résztvevők az alábbi bontások szerint legyenek képviselve a 4 csoportban az egyes célcsoportok penetrációjának és relevanciájának megfelelően: 40-60 közöttiek Budapest – vidék (2 csoport) 61-79 közöttiek Budapest – vidék (2 csoport) A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • előkészítés, • szűrőkérdőív és vezérfonal kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • csoporttagok megkeresése, szervezése, • a szakmai sztenderdeknek megfelelő online fókuszcsoportos rendszer biztosítása • profi, tapasztalt moderátor alkalmazása, • a résztvevők incentívázása, • Megrendelő számára online megtekintési lehetőség biztosítása, • az eredmények rögzítése (belső célra, Megrendelőnek kiadni nem szükséges) és elemzése. Eredménytermékek • mintavételi tery survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban • kérdőiv kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc forrnátumban; • kvalitatív szűrőkérdőív (minimum l-5 oldal) .doc formátumban; • vezérfonal (Guide Line) fókuszcsoporthoz, mélyinterjúhoz egyéb kvalitatív technikához (minimum 1-5 oldal) .doc formátumban; • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formátumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • részletes kvantitatív és kvalitatív tanulmány .word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • prezentációk ppt formátumban (minimum 40-50 dia); • prezentáció megtartása egy, a Megbízó által megjelölt szakmai rendezvényen (60-90 perc); • táblakötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva. • grafikonkötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva. A kutatás célja, kutatási kérdések Szeretnénk megvizsgálni a kulturális tartalmak kínálatát a médiában (műsorkutatás: tv - csatornák szerinti bontásban, rádió, online és nyomtatott sajtó), hozzárendelve a nézettségi/hallgatottsági/olvasottsági adatokat, majd lakossági survey kutatás segítségével a kultúrafogyasztás jellegzetességeit a médiában: mennyi és milyen műfajú kulturális tartalmakat fogyaszt a magyar felnőtt lakosság (a kategóriák tekintetében a Nielsen Közönségmérés Kft. által 2022 decemberében a megelőző öt év televíziós tartalomkínálatáról és –fogyasztásáról készített tanulmányból indulnánk ki). Olyan kérdésekre is keressük a választ, mint hogy: hogyan jelennek meg a kulturális értékek a különböző médiatípusokban? Milyen műsor- vagy tartalomtípusok járulnak hozzá leginkább a kulturális értékek megőrzéséhez és közvetítéséhez a magyar médiában? Milyen különbségek mutathatók ki a közszolgálati és a kereskedelmi média kulturális értékmegőrző funkcióiban? A 2022-es kutatás alapján trendkutatással is kiegészítenénk a vizsgálódásunkat, amely rávilágítana, hogyan változott a kulturális tartalmak aránya és jellege a magyar televíziós műsorstruktúrában az elmúlt 10 évben. Továbbá a kultúrafogyasztók körében felmérnénk, hogy milyen hatása van a médiafogyasztásnak az offline kultúrafogyasztásra. Hipotézis: akik a médiában fogyasztanak kulturális műsorokat és néznek ajánlókat, azok hajlamosabbak offline is több kultúrát fogyasztani, vagyis van korreláció a kettő között. Végül kiegészítjük a kérdőívet olyan kérdéssel is, hogy a kultúrafogyasztók honnan tájékozódnak a kulturális programokról. A kutatás két részből állna: - egy műsorkutatásból (tv, rádió, print és online), amely megvizsgálná az egyes médiatípusokban elérhető kulturális tartalmakat mennyiségi és műfaji szempontból, valamint ezek nézettségi adatait (+trendkutatás, összevetés a korábbi tanulmány eredményeivel) - egy nagy mintás lakossági kvantitatív online survey kutatásból, amely felméri a tartalomfogyasztók véleményét, preferenciáit a kulturális műsorokkal kapcsolatban Az előírt módszertan 1. 4 db műsorkutatás, azaz műfajonként 1 db (tv, rádió, online, print) + műfajonként 1 db desktop kutatás: nézettségi/hallgatottsági/olvasottsági adatok felkutatása + 1 db trendkutatás – összehasonlító elemzés a 2022-ben készült Nielsen elemzés felhasználásával 2. Kvantitatív kutatási fázis A 18+ éves korosztályban országos reprezentatív mintán szükséges egy komplett kérdőíves kvantitatív kutatás lefolytatása, mely feltérképezi a felhasználók körét és használat részletkérdéseit. • módszertan: CAWI N=1500 fő • célcsoport: országos reprezentatív a 18+ éves magyarországi lakosságra • reprezentativitási szempontok: o nem o kor (3 kategória) o iskolai végzettség (3 kategória) o település típusa (4 kategória) • mintavétel: kvótaelőírások és utólagos súlyozás a KSH legfrissebb vonatkozó sarokszámai (2022-es Népszámlálás) alapján a reprezentativitási szempontok szerint • kérdőív hossza: legfeljebb 30 perc A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • a mintavétel és a minta kialakítása (ideértve a vonatkozó KSH adatok beszerzését és felhasználását), • a kérdőív kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • a kérdőív programozása és ellenőrzése, • a terepmunka előkészítése, lebonyolítása és ellenőrzése, • adattisztítás, • a nyitott kérdések kódolása, • az adatbázis súlyozása, • az adatok chartolása és elemzése • a kultúrafogyasztók jellegzetes csoportjainak azonosítása és perszóna alkotás. Eredménytermékek • mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban • kérdőiv kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc forrnátumban; • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formátumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • részletes tanulmány .word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • prezentáció ppt formátumban (minimum 40-50 dia); • prezentáció megtartása egy, a Megbízó által megjelölt szakmai rendezvényen (60-90 perc); • táblakötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva. • grafikonkötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva. A kutatás célja, kutatási kérdések A képernyőidő csökkentése mellett fontos feladat a napi képernyőidő hasznos időtöltéssé való formálása, ezt legegyszerűbben fejlesztő, ismeretszerzést elősegítő applikációk és oktatási platformok segítségével lehet elérni. Milyen ingyenes és előfizetéses applikációk, MI verziók, weboldalak és videós tartalomkészítők érhetők el magyar nyelven is a pedagógusok, a szülők és a gyerekek számára. Melyek a leggyakrabban használt, gyerekeknek és fiataloknak szóló edukációs platformok, applikációk és mesterséges intelligencia alapú chatprogramok? A fókuszcsoportos vizsgálatban felmerülő témákat, irányokat és konkrétumokat a kvantitatív online kérdőíves vizsgálathoz felhasználva ugyanezen csoportokban már gyakoriságot is vizsgálhatunk. Incentivázás mind a fókuszcsoportos mind az online kérdőíves adatfelvételnél javasolt. Kvótás mintavétel javasolt. Alapvetően a magyar nyelvű edukációs tartalmak kínálatát vizsgáljuk, de említés szinten az idegennyelvűek is szóba kerülhetnek, valamint a nyelvtanulást elősegítő platformok is, tantárgy és témakör szerinti eloszlásban. A kutatás két részből állna: - egy fókuszcsoportos kutatásból a mélyebb megértés céljából - szülő, pedagógus, tanuló - a fókuszcsoportos kutatás eredményei alapján összeállított kvótás (pedagógus, szülő) online survey kutatásból Kutatási kérdések: Milyen tematikák vannak, használati szokások: ki ajánlotta, mennyit, mire és hogyan használják? App, Open AI, platform, tartalomgyártó – órai munkához, otthoni tanuláshoz, kiegészítő ismeretszerzésre, házi feladat elkészítésre – melyik platform mire alkalmas? Ezek hogyan befolyásolják a tanulási szokásokat és a tanulmányi eredményeket, tantárgy és életkorspecifikusan milyen tematikájú tartalmakat nevezhetünk sikeresnek és jól beépíthetőnek az oktatási mindennapokba? Mi az, ami az egyéni otthoni fejlődést támogatja, mi az, ami csoportosan, oktatási keretek között is jól hasznosítható? Az előírt módszertan 1. Kvalitatív kutatási fázis / fókuszcsoportok A különféle érintett csoportok használati szokásainak feltárására és a kutatási kérdések komplexitására tekintettel kvalitatív módszertan alkalmazása is szükséges. • módszertan: online fókuszcsoportok (8 db, egyenként 8 fő + moderátor részvételével) • időtartam: 60 perc • résztvevők az alábbi bontások szerint legyenek képviselve a 8 csoportban az egyes célcsoportok penetrációjának és relevanciájának megfelelően (azaz minden csoportban legyen fővárosi, kisvárosi és faluban élő résztvevő, kivéve a tanárokat): Gyerekek/fiatalok (4 csoport): 8-11 évesek 12-14 évesek 15-18 évesek 19-25 évesek Ált. iskolás diákok szülei – középiskolás diákok szülei (2 csoport) Tanítók – tanárok (2 csoport) A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • előkészítés, • szűrőkérdőív és vezérfonal kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • csoporttagok megkeresése, szervezése, • a szakmai sztenderdeknek megfelelő online fókuszcsoportos rendszer biztosítása • profi, tapasztalt moderátor alkalmazása, • a résztvevők incentívázása, • Megrendelő számára online megtekintési lehetőség biztosítása, • az eredmények rögzítése (belső célra, Megrendelőnek kiadni nem szükséges) és elemzése. 2. Kvantitatív kutatási fázis Nem reprezentatív, kvótás mintán szükséges egy komplett kérdőíves kvantitatív kutatás lefolytatása, mely feltérképezi a felhasználók körét és használat részletkérdéseit. Kvóták kialakítása: 7-18 éves diákok szülei Tanítók és tanárok • módszertan: 2 x CAWI N=500 fő • célcsoport: nem reprezentatív, kvótás mintára épülő • kérdőív hossza: legfeljebb 30 perc A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • a mintavétel és a minta kialakítása (ideértve a vonatkozó KSH adatok beszerzését és felhasználását), • a kérdőív kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • a kérdőív programozása és ellenőrzése, • a terepmunka előkészítése, lebonyolítása és ellenőrzése, • adattisztítás, • a nyitott kérdések kódolása, • az adatbázis súlyozása, • az adatok chartolása és elemzése. Eredménytermékek • mintavételi tery survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban • kérdőiv kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc forrnátumban; • kvalitatív szűrőkérdőív (minimum l-5 oldal) .doc formátumban; • vezérfonal (Guide Line) fókuszcsoporthoz, mélyinterjúhoz egyéb kvalitatív technikához (minimum 1-5 oldal) .doc formátumban; • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formátumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • részletes kvantitatív és kvalitatív tanulmány .word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • prezentáció ppt formátumban (minimum 40-50 dia); • prezentáció megtartása egy, a Megbízó által megjelölt szakmai rendezvényen (60-90 perc); • táblakötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva. • grafikonkötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva. A kutatás célja, kutatási kérdések A kutatás célja, hogy összehasonlító elemzés módszerével feltárja Pécs, Kecskemét, Győr, Sopron, Székesfehérvár és Dunaújváros helyi médiával való ellátottságának változását és a helyi médiumok fogyasztásában történt elmozdulásokat 2020/21 és 2025 között, továbbá vizsgálja ezek változásait a helyi identitás dimenziójában is. Előzmény: 1. A Psyma Hungary Piac- és Közvélemény-kutató Kft. 2020/21-ben az NMHH megbízásából készített egy felmérést (két ütemben) a vidéki társadalmak helyi médiával való ellátottságáról és a médiafogyasztási szokásokról Pécsett, Kecskeméten, Győrben, Sopronban, Székesfehérváron és Dunaújvárosban. 2. Az M-Meter Kutató és Elemző Kft. 2025-ben készített egy országos felmérést a helyi médiafogyasztási szokásokról, amelynek részét képezte egy külön reprezentatív mintán végzett vizsgálat a fenti városok vonatkozásában. Az NMHH megbízásából végzett vizsgálatok betekintést nyújtanak a felsorolt vármegyeszékhelyek médiaviszonyaiba és médiafogyasztási szokásaiba, miközben feltárták a médiumok és a helyi identitás kapcsolatait is, illetve egyértelműen kirajzolták az informálódás fő útvonalait, trendjeit az öt városban. Az előírt módszertan Szekunder kutatási fázis Összehasonító elemzés a két fenti kutatás felhasználásával. A kutatási feladat részét képezi az összehasonlító tanulmány, amely feltárja a médiafogyasztási mintázatok elmozdulását a két kutatás között eltelt 4-5 év alatt, valamint a hozzá tartozó táblázatok és folyamatábrák elkészítése. A két kutatás eredményeit Megbízó megosztja a Vállalkozóval. Eredménytételek • részletes tanulmány az elemzés eredményeiről .word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • táblakötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva; • grafikonkötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban. Minimum a kutatás célváltozói az összes háttérváltozó szerint kereszt-tabulálva. • prezentáció ppt formátumban (minimum 40-50 dia); • prezentáció megtartása egy, a Megbízó által meghatározott szakmai rendezvényen (60-90 perc) Az Ofcom egy kutatása szerint az emberek felismerik, hogy az online információk és tartalmak szerepet játszhatnak a mentális egészség támogatásában. Az internetet használók többsége már használta az internetet olyan céllal, hogy támogassa a pszichés vagy fizikai jóllétét, és ez a megállapítás még inkább igaz volt a fiatalabb (16-24 éves) felnőttek körében. A leggyakrabban említett példák a következők: egészségügyi tünetek keresése (45%), kikapcsolódás (34%), pihenés (4%), és az egészséges étkezés/táplálkozás (33%). A lakossági online survey kutatás során azt vizsgáljuk, hogy Magyarországon mennyire használják az emberek az internetet (egészségügyi szervek/ szervezetek/intézmények/orvosok weboldalát, közösségi médiát, blogokat, stb.) tájékozódásra és szervezésre (pl. időpontfoglalás), illetve mesterséges intelligencia alapú chatprogramokat és applikációkat az egészségük érdekében, és ez vajon milyen hatással van az egészségükre. Továbbá az interneten fellelhető egészségügyi információk milyen hatással vannak az egyének mentális és fizikai egészségére, meg tudják-e különböztetni a hiteles egészségügyi információ forrásokat a nem hitelesektől, milyen módon ellenőrzik ezeket? Tapasztalják-e magukon az öndiagnosztizálás jeleit, és hogy viszonyulnak ehhez, tanúsítanak-e önkontrollt? Orvossal konzultáltak-e ezek kapcsán, s ha igen, az orvosok hogy fogadták az „öndiagnózisokat”? Gyakrabban keresik-e fel a háziorvost/szakorvosokat ezek hatására? Tapasztaltak-e már olyasmit, hogy ártott az egészségüknek az interneten ajánlott gyógymód, vagy inkább ennek az ellenkezőjét tapasztalták? A kutatás két részből áll: - egy nagy mintás lakossági online survey kutatásból - egy fókuszcsoportos kutatásból a mélyebb megértés céljából – páciens és orvos oldalról is Az előírt módszertan 1. Kvantitatív kutatási fázis A 18+éves korosztályban országos reprezentatív mintán szükséges egy komplett kérdőíves kvantitatív kutatás lefolytatása, mely feltérképezi az internetet az egészségük megőrzése, illetve gyógyulásuk céljából használók körét és használat részletkérdéseit. • módszertan: CAWI N=1500 fő • célcsoport: országos reprezentatív a 18+ éves magyarországi lakosságra • reprezentativitási szempontok: o nem o kor (3 kategória) o iskolai végzettség (3 kategória) o település típusa (4 kategória) • mintavétel: kvótaelőírások és utólagos súlyozás a KSH legfrissebb vonatkozó sarokszámai (2022-es Népszámlálás) alapján a reprezentativitási szempontok szerint • kérdőív hossza: legfeljebb 30 perc A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • a mintavétel és a minta kialakítása (ideértve a vonatkozó KSH adatok beszerzését és felhasználását), • a kérdőív kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • a kérdőív programozása és ellenőrzése, • a terepmunka előkészítése, lebonyolítása és ellenőrzése, • adattisztítás, • a nyitott kérdések kódolása, • az adatbázis súlyozása, • az adatok chartolása és elemzése • az e-egészségügy jellegzetes felhasználói csoportjainak azonosítása és perszóna alkotás. 2. Kvalitatív kutatási fázis / fókuszcsoportok A 18-75 éves korosztályba tartozó, szűrővizsgálatokra járó e-egészségügy felhasználókra vonatkozóan a használat mélyebb motivációinak feltárására és a kutatási kérdések komplexitására tekintettel kvalitatív módszertan alkalmazása is szükséges. • módszertan: online fókuszcsoportok (4 db, egyenként 8 fő + moderátor részvételével) • időtartam: 60 perc • résztvevők az alábbi bontások szerint legyenek képviselve a 4 csoportban az egyes célcsoportok penetrációjának és relevanciájának megfelelően (Budapest-vidék 50-50%): • 40 éven aluliak/diplomás - nem diplomás (10% alatt és 10-25%) • 40 éven felüliek/diplomás - nem diplomás (10-25% és 25-50%) 3. Kvalitatív kutatási fázis / mélyinterjúk orvosokkal, köztük háziorvosok és szakorvosok bevonásával. Lehetőség szerint olyan orvosok is legyenek a csoportban, akik aktívak az e-egészségügy fejlesztésében (Javaslatokat a Megbízó is ad.) A résztvevők incentívázása ajánlott. A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • előkészítés, • szűrőkérdőív és vezérfonal kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • csoporttagok megkeresése, szervezése, • a szakmai sztenderdeknek megfelelő online fókuszcsoportos rendszer biztosítása • profi, tapasztalt moderátor alkalmazása, • a résztvevők incentívázása (kb. 5000 Ft/fő, orvosok esetében 10-20 000 Ft/fő), • Megrendelő számára online megtekintési lehetőség biztosítása, • az eredmények rögzítése (belső célra, Megrendelőnek kiadni nem szükséges) és elemzése. Eredménytermékek • mintavételi tery survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban; • kvalitatív szűrőkérdőív (min l-5 oldal) .doc formátumban; • vezérfonal (Guide Line) fókuszcsoporthoz, mélyinterjúhoz egyéb kvalitatív technikához (min1-5 oldal) .doc formátumban; • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formátumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • részletes kvantitatív és kvalitatív tanulmány .word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • prezentáció ppt formátumban (min 40-50 dia); • prezentációk megtartása egy, a Megbízó által megjelölt szakmai rendezvényen (60-90 perc); • táblakötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban. • grafikonkötet kvantitatív kutatáshoz . A kutatás célja, kutatási kérdések Ez a kutatás az immerzív technológia és az immerzív platformok használatáról szólna azzal a céllal, hogy megértsük, hogyan használják jelenleg az emberek az immerzív technológiát, és hogyan lehet az életük része a jövőben, valamint, hogy azonosítsuk az e téren felmerülő médiaműveltségi kihívásokat. Immerzív technológia alatt jelenleg a videojátékokat, a virtuális valóságot (VR), a kiterjesztett valóságot (AR) és a Web3 szolgáltatásokat értjük. Az immerzív technológia fogalommeghatározásai: Videójátékok Elektronikus játék, amelyben a játékosok egy képernyőn megjelenő képeket irányítanak egy felhasználói felületen keresztül (jellemzően számítógép vagy játékkonzol), bár az interfészek közé tartozhatnak virtuális valóság headsetek is). Virtuális valóság (VR) Számítógépen generált szimuláció vagy interaktív környezet, amely a felhasználókat egy 3D-s mesterséges világba helyezi. A jelenetek és tárgyak lehetnek perifériákon keresztül, mint például a következőkön keresztül lehet megtekinteni, illetve interakcióba lépni velük vezérlők, valamint térbeli és mozgáskövető technológiák segítségével. Egyes videojátékok a VR-t használják a hozzáférés eszközeként. Kiterjesztett valóság (AR) Olyan technológia, amely digitális tartalmat helyez a valós világra, környezetre helyezi. A digitális tartalom tartalmazhat hangok bármilyen kombinációját, videó, szöveg vagy grafika. Web3 Olyan technológiák, protokollok és szabványok összessége, amelyek célja decentralizálni a webet és lehetővé tenni a peer-to-peer interakciókat. Ez a blokklánc és más elosztott főkönyvi technológiák segítségével valósul meg, amelyek átlátható és biztonságos nyilvántartást tesznek lehetővé. Kutatási kérdések: 1. Az immerzív technológiák ismerete, használata, fogyasztói szokások, attitűdök Melyik technológia mennyire ismert? Melyiket használják, milyen célból, mennyit, milyen körülmények között (pl. otthon vagy klubban, egyéni vagy társas elfoglaltság, stb.)? Miben különböznek az egyéb technológiáktól? Miért szeretik? Mik a hátrányai a használatnak (pl. túlzott bevonódás, átmeneti pszichés zavarok, stb.)? További feladat: A felhasználók csoportjaiból perszóna alkotás. 2. Vizsgáljuk meg, hogy a használt immerzív technológiák hogyan befolyásolják a médiatudatosság bizonyos dimenzióit, mint hozzáférés (pl. költségek), készségek és tanulás, kritikai elemzés, kreativitás, társadalmi interakció, magánélet és biztonság. A kutatás három részből állna: - egy nagy mintás lakossági kvantitatív survey kutatásból, amely felméri a jelenlegi megértést, ismertséget és használatot, továbbá attitűdöket (online survey), - egy fókuszcsoportos kvalitatív kutatásból, ahol az immerzív technológiát használókat kérdeznénk ki a használati szokásaikról, motivációikról, attitűdjeikről, - egy szakértői mélyinterjús kvalitatív kutatásból, amelynek célja a jövőkép feltárása: milyen mértékben várják a szakértők e technológiák elterjedését, mely iparágak lesznek a leginkább érintettek, és milyen hatással lesz ez a piaci folyamatokra. Az előírt módszertan 1. Kvantitatív kutatási fázis A 18+ éves korosztályban országos reprezentatív mintán szükséges egy komplett kérdőíves kvantitatív kutatás lefolytatása, mely feltérképezi a felhasználók körét és használat részletkérdéseit. • módszertan: CAWI N=1500 fő • célcsoport: országos reprezentatív a 18-75 éves magyarországi lakosságra • reprezentativitási szempontok: o nem o kor (3 kategória) o iskolai végzettség (3 kategória) o település típusa (4 kategória) • mintavétel: kvótaelőírások és utólagos súlyozás a KSH legfrissebb vonatkozó sarokszámai (2022-es Népszámlálás) alapján a reprezentativitási szempontok szerint • kérdőív hossza: legfeljebb 30 perc A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • a mintavétel és a minta kialakítása (ideértve a vonatkozó KSH adatok beszerzését és felhasználását), • a kérdőív kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • a kérdőív programozása és ellenőrzése, • a terepmunka előkészítése, lebonyolítása és ellenőrzése, • adattisztítás, • a nyitott kérdések kódolása, • az adatbázis súlyozása, • az adatok chartolása és elemzése. A kérdőív kitöltőitől ajándék felajánlásával hozzájárulást kérünk, hogy megkaphassuk az adataikat a valódi felhasználók megtalálása és fókuszcsoportba invitálása céljából. Az ajándékokat a megrendelővel való egyeztetés után a kutatócég szerzi be, tehát költsége a kutatás lebonyolítása terméksorba beleértendő. 2. Kvalitatív kutatási fázis / fókuszcsoportok A 16-25 éves korosztályra vonatkozóan a használat mélyebb motivációinak feltárására és a kutatási kérdések komplexitására tekintettel kvalitatív módszertan alkalmazása is szükséges (pl. a médiatudatosság és az immerzív technológiák használata összefüggéseinek feltárása). • módszertan: online fókuszcsoportok (4 db, egyenként 8 fő + moderátor részvételével) • időtartam: 60 perc • résztvevők az alábbi bontások szerint legyenek képviselve a 4 csoportban az egyes célcsoportok penetrációjának és relevanciájának megfelelően: • 16-18 évesek: Budapest/vidék (2x10% alatt) • 19-25 évesek: Budapest/vidék (2x10% alatt) A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • előkészítés, • szűrőkérdőív és vezérfonal kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • csoporttagok megkeresése, szervezése, • a szakmai sztenderdeknek megfelelő online fókuszcsoportos rendszer biztosítása • profi, tapasztalt moderátor alkalmazása, • a résztvevők incentívázása (5000 Ft/fő), • Megrendelő számára online megtekintési lehetőség biztosítása, • az eredmények rögzítése (belső célra, Megrendelőnek kiadni nem szükséges) és elemzése. 3. Kvalitatív kutatási fázis / szakértői mélyinterjúk 12-15 db 60 perces interjú iparági szakértőkkel, a cégek, intézmények/szakértők listája a megrendelővel közösen kerül kialakításra. Résztvevők számára ajándék 10 000 Ft/fő értékben. Eredménytermékek • mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban • kérdőiv kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumb Procedure: neg-w-call. Estimated value: 7,090,000 HUF. Review the original TED notice for the complete requirement, lots, amendments and attachments.