Hungary – Market and economic research; polling and statistics – Keretmegállapodás médiakutatási feladatokra

Opportunity description

Keretmegállapodás médiakutatási (piac- és közvéleménykutatási) feladatok ellátására a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság részére a II.2.4) pontban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint. A keretmegállapodás keretösszege 900 000 000 + ÁFA. A kutatás célja, kutatási kérdések Az adatfelvételen keresztül szeretnénk átfogó képet kapni a magyar lakosság podcast hallgatási szokásairól. A kutatás magját egy kérdőíves lekérdezés szolgáltatná, amelyhez egy fókuszcsoportos kutatás illeszkedne. A kérdőíves kutatás keretében elsősorban arra keressük a választ, hogy a társadalom mely és mekkora szegmense hallgat podcastot, esetleg olyan műsort, amely korábban valamely rádiós médiaszolgáltatásban került közzétételre. • A kérdések között szerepelne, hogy hallgat-e rendszeresen podcast csatornákat, ha igen melyeket, és ezeken kívül milyeneket ismer, mely médiacsatornát részesíti előnyben beszélgetős műsorok követésére? • Milyen platformon hallgatja őket? Használ-e különböző applikációkat, online gyűjtőoldalakat? Hol, milyen helyzetben fogyaszt podcastot? • Szociális bevonódás mérése. A kérdések között szerepelne például, hogy politikai meggyőződése fontos tényező-e a podcast választásban, tudja-e melyik politikai oldalhoz tartozik az adott podcast (ha közéleti), a podcastben hallottakat megbeszéli-e ismerőseivel, bensőséges viszonyban érzi-e magát azokkal, akik ugyanazt a podcastot hallgatják, követi-e a műsor házigazdáját vagy vendégeit a közösségi felületeken? • A fókuszcsoportos beszélgetésben való részvétel kritériuma, hogy heti rendszerességgel hallgasson podcastot, lehetőség szerint többfélét. Legalább három különböző településen szeretnénk lefolytatni az üléseket (Budapest, megyeszékhely, kisebb település). Településenként két korcsoportra bontva végezzük a vizsgálatot, egy fiatalabb és egy idősebb korosztályt képezve. Összesen tehát hat csoportot képzelünk el, alkalmanként körülbelül 8-10 fő részvételével. A fókuszcsoportos beszélgetés során reményeink szerint választ kapunk arra, hogy mi alapján választanak podcast csatornákat, mennyire fontos a tartalomgyártó „személyes varázsa”, egyéb médiacsatornákon való kipróbáltsága (műsorvezetői ismertsége). Más hagyományos médiacsatornákkal való összevetésben hol foglal helyet a podcast hallgatás? Megváltoztatta-e a médiafogyasztási szokásaikat a podcast csatornák hallgatása, ehhez kapcsolódóan: korábban hallgatott-e rádiót, internetes rádiót, most hallgat-e? Az előírt módszertan • 1000 fős CAPI lakossági kvantitatív survey kutatás lebonyolítása, az interjú hossza nem haladhatja meg a 30 percet. • 8 csoportos fókuszcsoportos kutatás lebonyolítása, 8 fős 2 csoportos kutatás kivitelezése, amelynek időtartama nem haladhatja meg a 90 percet. • a kutatás során nemre, korcsoportra, településtípusra, iskolai végzettségre tekintettel be kell tartani a reprezentativitást a 16 évnél idősebb internetezők körében. • a fókuszcsoportos felmérés során ügyelni kell arra, hogy Budapest, megyeszékhely és község is képviselje magát. Eredménytételek • .sav és .xlsx formátumú adatbázis átadása (a kérdőíves kutatás eredményeit tartalmazza) • rövid tanulmány word és pdf formátumban • részletes tanulmány word és pdf formátumban • szöveges leirat kvalitatív kutatásokhoz kapcsolódóan • fókuszcsoportos kutatásról készült videófelvétel A kutatás célja, kutatási kérdések A kutatás főbb kérdései a következő témák köré csoportosulnak: • A fogyasztók hány különböző buborékban helyezkednek el? • A társadalom mekkora része él egy-egy véleménybuborékban és mekkora része jár át ezek között? • Az együttes médiafogyasztók mely buborékok közt járnak át? • Vannak-e a mainstreamtől teljesen elszakadó buborékok és mik ezek? • A különböző buborékokban lévők milyen médiatermékeket fogyasztanak? (A kérdőív térjen ki a tévécsatornákra, rádióadókra, nyomtatott sajtótermékekre és fektessen nagyobb súlyt az online hírportálokra, influenszerekre és podcastokra.) • Mely médiatermékek kötődnek szorosan az egyes buborékokhoz és melyek ívelnek át több buborékon át? • Az egyes buborékoknak mekkora a tagsága? • Az egyes buborékoknak mekkora a homogenitása (klaszteranalízis, dendogramot is szeretnénk látni)? • Az egyes buborékok tagságára milyen szocio-demográfiai tulajdonságok jellemzők? • Az egyes médiatermékeknek milyen a kapcsolati hálójuk? (Hálózatelemzés, melyben az élek súlyait a válaszadók médiatermékpárok együttes fogyasztásai adják. Gráfot/kapcsolati hálót is szeretnénk látni a médiatermékekről.) • Az online világ külön vizsgálata a fenti kérdések alapján. • Az egyes korosztályok elemzése a fenti kérdések alapján. • Mélyebb elemzés a buborékok kemény magját alkotó személyekről. • 10-15 állításos attitűdmérés, melynek segítségével néhány érdekes dolog kiderülhet az egyes buborékok tagjairól (pl.: demokráciába vetett hit, boldogság, intézményekbe/emberekbe vetett bizalom, pozitív jövőkép, hazaszeretet, szubjektív jólét, család fontossága). Az előírt módszertan • 1000 fős lakossági kvantitatív survey kutatás lebonyolítása, CAPI kutatás keretében • a mintának reprezentatívnak kell lennie nemre, korcsoportra, településtípusra és iskolai végzettségre tekintettel a 16 évesnél idősebb internetezők körében • a lekérdezés maximum 30 percig tarthat Eredménytermékek • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formatumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • rövid tanulmány. word és .pdf formátumban (10-15 oldal); • részletes tanulmány. word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban; • mintavételi tery survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban; A további részletes követelményeket a közbeszerzési dokumentumok részét képező Műszaki leírás és a Szerződéstervezet tartalmazzák. A kutatás célja, kutatási kérdések A Médiapiaci jelentés szerves részét képezi „A hírfogyasztás sokszínűsége” elnevezésű fejezet. A lakosság médiafogyasztási szokásai az egyes médiatípusok közönségméréseiből egyenként nem vezethetők le, mivel nem áll rendelkezésre egy azonos mintán felvett komplex médiafogyasztási mérés, amely alkalmas lenne a keresztfogyasztások és az egyidejű médiafogyasztási szokások mérésére. Ezt a hiátust hivatott betölteni a hírfogyasztási kutatássorozat, amely adatalapú információkat biztosít az egyes médiatípusok keresztfogyasztásának elemzéséhez. A felmérés offline és online módszerek ötvözésével készülne el ötezer fő lekérdezésével. Az előírt módszertan • 5 db 1000 fős lakossági kvantitatív survay kutatás lebonyolítása CAWI módszertannal • a lekérdezés időtartama nem haladhatja meg a 30 percet Eredménytermékek • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formatumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • rövid tanulmány. word és .pdf formátumban (10-15 oldal); • részletes tanulmány .word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); A további részletes követelményeket a közbeszerzési dokumentumok részét képező Műszaki leírás és a Szerződéstervezet tartalmazzák. A moziban vetített filmalkotások korhatár-besorolásával kapcsolatos hatályos jogszabályi rendelkezések 2012-ben léptek életbe. Magyarországon minden moziban vetített, vagy valamilyen adathordozón megjelentetett filmalkotást a bemutatást megelőzően a kiskorúak védelme érdekében be kell soroltatni. A hazai korhatár-besorolás nem tiltó érvényű rendelkezés, hanem egy tájékoztató jellegű ajánlás, mely elsődlegesen a szülők, családok számára jelent információt. Mivel a hozzáférés közvetlenül nem kerül megakadályozásra, a hazai szabályozás mindenekelőtt a tájékoztatásra helyezi a hangsúlyt, így az adott film kapcsán javasolt korhatárt a lehető legszélesebb körben igyekszik elterjeszteni. Miközben a generális szabály szerint a filmalkotással kapcsolatos minden hirdetésen és közleményen közzé kell tenni az ajánlott korhatár-kategóriát, egyre ritkábban áll a film korhatár- besorolás céljából rendelkezésre, amikor a hirdetési tevékenység megkezdődik. A korhatár-besorolás ajánló jellegéből adódóan fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a megállapított korhatár-kategória a filmalkotáson, annak minden példányán, a mozielőzeteseken, valamint a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben látható legyen, ellenkező esetben nem tudja betölteni figyelemfelhívó, tájékoztató szerepét. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a mozielőzetesek milyen mértékben képesek előrevetíteni a filmalkotás végleges korhatár-besorolását, s hogy a korhatárkarikák mennyire tudják betölteni ajánló jellegüket és tájékoztató funkciójukat a szülők számára, akikre a végleges döntés hárul, és akiktől függ, hogy engedélyezik-e a javasolt korhatár alapján gyermeküknek a filmalkotás megtekintését. A mozinak a szülői döntésbe nincs beleszólása, az ezzel a döntéssel járó felelősség teljes egészében a szülőé. A kiskorúak védelmét célzó szabályok érvényesülésének garanciája, ha a szülők kellő ismeretekkel rendelkeznek a médiatartalmak hatásairól, tisztában vannak a szabályozás eszközeivel és tudatosan felügyelik gyermekeik médiafogyasztását. A hazai szabályozás ajánlás jellege kiemelten aktív szülői hozzáállást feltételez. A védelem hatékonysága meghatározó részben azon múlik, hogy a szülő ismeri-e a jelzésrendszert, tisztában van-e az adott filmalkotás végleges besorolásával, és ennek alapján felelős döntést hoz-e arról, hogy gyermeke alkalmas-e az adott filmalkotás befogadására. A kutatás elsődleges célja ezért annak vizsgálata, hogy megfelelően érvényesül-e a jogalkotó azon szándéka, hogy a kiskorúakat a számukra kedvezőtlen hatásoktól megóvja. Ezen érdektől vezérelve szeretnénk a vizsgálaton keresztül pontos képet kapni a 2012-ben elfogadott szabályozás hatékonyságáról, részletesen feltérképezve a kiskorúak védelmét szolgáló jelzések általános ismertségét, valamint a szülők részéről történő alkalmazásukat. Lényeges szempont a vizsgálat során az esetleges problémák, hiányosságok beazonosítása, továbbá a szabályozás hatékonyságának növeléséhez szükséges intézkedések feltárása. A vizsgálat tárgya: A moziban vetített filmalkotások kiskorúak érdekében történő korhatár besorolásával kapcsolatos szabályozás ismertsége, alkalmazása és megítélése a mozilátogatók körében különös tekintettel a kiskorú gyermekkel rendelkezőkre. Célcsoport: 15 év feletti mozilátogató, aki legalább egyszer az elmúlt évben volt moziban és megnézett egy filmet. Reprezentativitás: A minta reprezentatív a célcsoportra nem, kor, végzettség, lakóhelytípus alapján. Módszer, mintavétel: A vizsgálat tervezett módszere kérdezőbiztos általi személyes lekérdezés a fővárosi és vidéki mozik előterében. A minta nagyságát úgy kell meghatározni, hogy a célcsoport 15+os moziba járó hazai lakosságból a kiskorú (3-17 éves) gyermekkel rendelkező szülők kellőképpen felülreprezentáltak legyenek az értékelhető eredményekhez, tekintettel arra, hogy a kiskorú gyermekkel rendelkező szülői helyzet erősen befolyásolja a klasszifikációhoz való viszonyt. Kutatási témakörök: 1. Mozilátogatási szokások: • mozilátogatás gyakorisága, módja • műfaji preferenciák, • mozi típus preferenciák, • önálló, illetve együttes kiskorúval/nagykorúval való mozilátogatás gyakorisága. 2. Kiskorúak védelmével kapcsolatos attitűdök: • vélekedések a mozgóképes tartalmak szabályozásának szükségességéről általában a kiskorúak védelme kapcsán, hány éves korig fontos, hogy a gyermekek az ártalmas audiovizuális tartalmakkal szemben védelmet élvezzenek, • melyek azok a leginkább ártalmasnak mondható elemek, amelyek a filmalkotások esetében a kiskorúakra kedvezőtlen befolyás gyakorolhatnak (erőszak, szex, kábítószer, trágár nyelvezet, témaválasztás, stb); • a felelősség kérdése a hatékony védelem kialakításában. 3. A jelenlegi szabályozás ismertsége: • a korhatár-kategóriák, valamint a kategóriák jelöléseinek ismertsége, • a jelölések típusainak megkülönböztetése funkciójuk szerint, mint előzetes (szaggatott karika), illetve végleges besorolás, • a besorolások hozzáférhetőségével, elérhetőségével kapcsolatos ismeretek, • tájékozottság a besorolások ajánlás jellegével kapcsolatban, • van-e tudomásuk arról, hogy ki sorolja be a filmalkotásokat. A kiskorú gyermekkel rendelkezőktől: 4. Az ajánlások alkalmazása • előzetes tájékozódás a moziban vetített filmalkotások korhatár besorolásáról, milyen forrásokból, milyen gyakorisággal történik, • előfordul-e, és ha igen milyen gyakorisággal, hogy a kiskorú gyermek/ek olyan filmeket is megnéznek a moziban, amelyeknek az ajánlott korhatár besorolása magasabb, mint a gyermek életkora, • amennyiben magasabb korhatár besorolású filmet is engedélyeznek a szülők, mi ennek az oka (együtt nézi a család, a gyerek kérte, a szülőnek nincs bizalma a korhatár besorolásban, egyéb okok). 5. A szabályozás értékelése, hatékonyságának megítélése: • megfelelően fedik-e le a jelenlegi korhatár-kategóriák az egyes életkori szakaszokat, vagyis elégséges-e a jelenleg alkalmazott kategóriák száma, ha nem milyen kategóriára lenne szükség, • a tapasztalatok a A kutatás célja: Tudomásunk szerint még nem készült átfogó, reprezentatív médiaműveltség kutatás Magyarországon, ez alátámasztja a tervezett kutatás hiánypótló jellegét. Másrészt a legújabb médiaértés kutatások sem terjedtek ki a médiaműveltség új aspektusaira, amelyeket az új médiaplatformok hoztak magukkal. Az új virtuális terek új kapcsolódásokat, az információszerzés, illetve információáramlás új csatornáit nyitják meg. Az új médiaműveltség fogalomba olyan képességek is beleértendők, mint az együttműködés, a szociális cselekvés, vagy a társadalmilag felelős médiahasználat. A kutatás célja a hazai felnőtt lakosság ezen új készségeket is igénylő médiaműveltségének és médiatudatosságának feltérképezése. A teljes kutatás a környezeti tényezők és az egyéni kompetenciák felmérését is magába foglalja, melynek főbb aspektusai: 1. Környezeti tényezők: a/ A média elérhetősége (Mobiltelefon, televízió, rádió, online és nyomtatott sajtó, mozi) b/ Médiajártassági kontextus (médiaipar, médiaoktatás, médiajártassági politika, civil társadalom) 2. Egyéni kompetenciák: a/ Személyes kompetenciák (használat, kritikus értelmezés) b/ Kommunikációs készségek (Részvétel, társadalmi kapcsolatok, tartalomkészítés) Háttér: Tanulmány a médiajártasság szintjeinek értékelési kritériumairól (Paolo Celot és JMP Tornero készítették az Európai Bizottság Információs Társadalom és Média Főigazgatósága részére 2010-ben) https://ec.europa.eu/assets/eac/culture/library/studies/literacy-criteria-report_en.pdf A részletes tanulmány magyarul is, a módszertan (súlyozás, stb.) és kérdőív angolul rendelkezésre áll (19 téma-specifikus kérdés + demográfiai kérdések) Kérdés: Van-e szükség a kérdések aktualizálására (megjelenhettek-e azóta új kompetenciák?) Célcsoport: 18-79 éves hazai felnőtt lakosság Javasolt módszertan: 1. Desktop research/elemzés a környezeti tényezők vonatkozásában (NMHH-s kutatások, KSH adatok) 2. Online lekérdezés az internethasználat és az egyéb egyéni kompetenciák vonatkozásában: CAWI 1000 fős lakossági kvantitatív survey (reprezentatív mintán, normál időkeret mellett) (Feltételezésünk szerint működhet az online lekérdezés, mivel a hazai felnőtt lakosság 99%-a legalább hetente egyszer internetezik a KSH adatai szerint) Output formája: Tanulmány, ppt és 2-3 oldalas összefoglaló (szöveggel és ábrákkal) Az előírt módszertan • 1000 fős CAWI lakossági kvantitatív survey kutatás lebonyolítása • a lekérdezés időtartama nem haladhatja meg a 30 percet • a lekérdezés során nemre, korcsoportra, településtípusra és iskolai végzettségre tekintettel kell reprezentálni a 18 évesnél idősebb hazai lakosságot Eredménytermékek 1. válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formatumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; 2. rövid tanulmány .word és .pdf formátumban (10-15 oldal); 3. részletes tanulmány .word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); 4. kérdőiv kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban; 5. mintavételi tery survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban; A további részletes követelményeket a közbeszerzési dokumentumok részét képező Műszaki leírás és a Szerződéstervezet tartalmazzák. A kutatás célja, kutatási kérdések Tudomásunk szerint még nem készült átfogó, reprezentatív médiaműveltség kutatás Magyarországon, ez alátámasztja a tervezett kutatás hiánypótló jellegét. Másrészt a legújabb médiaértés kutatások sem terjedtek ki a médiaműveltség új aspektusaira, amelyeket az új médiaplatformok hoztak magukkal. Az új virtuális terek új kapcsolódásokat, az információszerzés, illetve információáramlás új csatornáit nyitják meg. Az új médiaműveltség fogalomba olyan képességek is beleértendők, mint az együttműködés, a szociális cselekvés, vagy a társadalmilag felelős médiahasználat. A kutatás célja a hazai felnőtt lakosság ezen új készségeket is igénylő médiaműveltségének és médiatudatosságának feltérképezése. A teljes kutatás a környezeti tényezők és az egyéni kompetenciák felmérését is magába foglalja, melynek főbb aspektusai: 1. Környezeti tényezők: a/ A média elérhetősége (Mobiltelefon, televízió, rádió, online és nyomtatott sajtó, mozi) b/ Médiajártassági kontextus (médiaipar, médiaoktatás, médiajártassági politika, civil társadalom) 2. Egyéni kompetenciák: a/ Személyes kompetenciák (használat, kritikus értelmezés) b/ Kommunikációs készségek (Részvétel, társadalmi kapcsolatok, tartalomkészítés) Az előírt módszertan • Online/telefonos lekérdezés a 18-75 évesek körében az egyéni kompetenciák vonatkozásában • Elemzés a környezeti tényezők vonatkozásában ( pl. Eurostadt statisztikák) • Korhatárt/módszertant illetően érdemes az EU-s példát követni, az EU-s kérdőív adaptálása javasolt Eredménytermékek 1. válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formatumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; 2. rövid tanulmány .word és .pdf formátumban (10-15 oldal); 3. részletes tanulmány .word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); 4. nyílt kérdések kódolási sémája és alapmegoszlások .word, .pdf formátumban; 5. kérdőiv kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban; 6. mintavételi tery survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban; A kutatás célja, kutatási kérdések A kutatás célja a digitális szülőség, illetve a szülők és gyermekeik online attitűdjeinek megismerése. A kutatás, illetve a kutatássorozat a gyermekek médiaeszközökkel való ellátottságát, médiahasználati szokásait, illetve az új digitális/online világban való megjelenésüknek a mikéntjét vizsgálja, és azt, hogy online/digitális térben a gyermekek milyen kockázatokkal és veszélyekkel találkozhatnak. A kutatás/kutatássorozat fontos részét képezi annak felmérése is, hogy ezekben a folyamatokban a szülők mennyiben tudnak segítséget nyújtani, illetve mennyiben tudják szabályozni, kontrollálni gyermekeik minél „egészségesebb” digitális/online tartalomfogyasztását. Az előírt módszertan • a kutatás részletes feltételrendszerének kialakítása a Gyermekvédelmi főosztállyal közösen történik • kérdőíves empirikus kutatás CAPI módszertannal a 7-16 éves gyermekkel rendelkező háztartások körében • a kutatás során ugyanazon családon belül egy szülő és egy gyermek kerülhet lekérdezésre A további részletes követelményeket a közbeszerzési dokumentumok részét képező Műszaki leírás és a Szerződéstervezet tartalmazzák. A kutatás pilotkutatás formájában térképezné fel a 3 év alatti gyermekek médiahasználatát és médiafogyasztását a szülők megkérdezésével. A pilotkutatást kiegészítve szeretnénk áttekintést kapni arról, hogy jelenleg milyen módszerek állnak rendelkezésre a 0-3 éves korosztály médiafogyasztásának feltérképezésére (hazai és nemzetközi kitekintés), és ezek milyen mérési eredményeket hoznak. • • A fókuszcsoportos beszélgetést legalább három különböző településen szeretnénk lefolytatni (Budapest, megyeszékhely, kisebb település). Településenként két korcsoportra bontva végezzük a vizsgálatot, egy fiatalabb szülőket és egy középkorú szülői csoportot képezve. Összesen tehát hat csoportot képzelünk el, alkalmanként körülbelül 8-10 fő részvételével. • A fókuszcsoportos beszélgetés során reményeink szerint választ kapunk arra, hogy a három év alattiak milyen mértékben és milyen eszközökön fogyasztanak médiatartalmat. • • Milyen tartalmat fogyasztanak a gyermekek? • • Mi alapján választ a szülő programot és eszközt gyermekének? • • Mennyire tartja károsnak/hasznosnak ebben a korban a videótartalmak fogyasztását? • • Milyen mértékben társa a videófogyasztásban? • • Továbbá érdekes lenne az aktuális YouTube gyereksztárok ismertségének lekérdezése és az ezzel kapcsolatos szülői vélekedés is. A beszélgetés során érintenénk a szülők médiahasználati- és médiafogyasztási szokásait. A további részletes követelményeket a közbeszerzési dokumentumok részét képező Műszaki leírás és a Szerződéstervezet tartalmazzák. A kutatás célja, kutatási kérdések • A kutatás fő kérdései a következők: A nézők informatívnak, fontosnak találják-e az azonnali hatást kiváltó híreket a tájékoztatás szempontjából, vagy éppen ellenkezőleg, lényegtelennek, rémisztőnek vagy ízléstelennek. Kérdés továbbá, miként vélekednek a fenti híregységek promócióiról, amelyek más műsorszámok előtt vagy alatt jelennek meg különböző formában, mennyire tartják ezeket helyénvalónak, megfelelőnek? A nézők szerint elegendő időt fordítanak-e a médiaszolgáltatók ezekre a témákra? A kutatás a fentieken túl az alábbi kérdésekre is szeretne választ kapni • A befogadók által érzékelt idő eltér-e az NMHH által mért adatoktól? • A nézők szerint milyen okból szerepeltetik a műsorok szerkesztői ezeket a témákat? • A fogyasztók szerint milyen szempontoknak kellene megfelelni az ilyen híreknek, hogy helyük indokolható legyen a hírműsorokban? • A képi megjelenítés vagy hírek szövegezése vált-e ki erősebb érzéseket a nézőkből? • Számít-e az esemény fontosságának megítélésében annak földrajzi elhelyezkedése? • Melyik műsorszolgáltató hírműsorát érzik a nézők a szóban forgó hírek „szócsövének”. Az előírt módszertan • 500 fős reprezentatív kutatás CAPI módszerrel, nemre, korcsoportra, településtípusra és iskolai végzettségre tekintettel • 500 fős reprezentatív kutatás CATI módszerrel, nemre, korcsoportra, településtípusra és iskolai végzettségre tekintettel • az adatfelvétel módszere hibrid metodikán alapul, azaz a személyes megkeresés a telefonos lekérdezéssel társul • a lekérdezések maximális időkerete 30 perc lehet Eredménytermékek • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formátumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan • rövid tanulmány .word és .pdf formátumban (10-15 oldal) • részletes tanulmány .word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal) • nyílt kérdések kódolási sémája és alapmegoszlások .word, .pdf formátumban • kérdőiv kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban A kutatás célja, kutatási kérdések A kutatás alapvető célja annak feltárása, hogy a társadalom interneten aktív csoportjai milyen platformokon, valamint honnan/kitől származó közéleti információkkal találkoznak az online térben? A következő főbb kérdésekre szeretnénk választ kapni a kutatáson keresztül: • A válaszadók milyen tartalmakat keresnek aktívan az interneten? • Hol és milyen forrásból fogyasztanak közéleti tartalmakat? • Melyek azok a közéleti témák (gazdaság, megélhetés, korrupció, migráció, háború stb.), amelyekre direkt rákeresnek? • Melyek azok a témák (aktuálisan futó hirdetések, szpotok), amelyekkel kéretlenül találkoznak (pl. Facebook-hirdetésekben, különböző influenszer-felületeken, videomegosztó platformokon érkező politikai reklámokban). • Melyek a kéretlen és a keresett üzenetek forrásai (online sajtó, politikusok [konkrétan kik!], pártok [konkrétan melyek!], kormány, civil szervezetek [konkrétan melyek!] közéleti influenszerek [konkrétan kik!] és csatornáik [konkrétan melyek!])? • Milyen arányban/gyakorisággal érzékelik az egyes témák, illetve aktorok megjelenésének megoszlását? Az így megalkotott témaorientációs és információforrás csoportokat demográfiai háttérváltozókkal bontanánk tovább, így képet alkothatnánk arról is, hogy az egyes demográfiai jellemzőkkel bíró társadalmi rétegek milyen és kitől származó közéleti-politikai információkkal találkoznak az online térben. Az előírt módszertan • 1000 fős reprezentatív felmérés (nem, korcsoport, településtípus, iskolai végzettség) CAPI módszerrel a 18 évnél idősebb internetezők körében • a lekérdezés várható időtartama maximum 30 perc Eredménytételek • .sav és .xlsx formátumú adatbázis átadása (a kérdőíves kutatás eredményeit tartalmazza) • rövid tanulmány .word és .pdf formátumban • részletes tanulmány .word és .pdf formátumban A kutatás célja, kutatási kérdések A kutatás célja, hogy felmérje a magyar társadalom helyi médiával való ellátottságát, illetve a helyi médiatartalmak fogyasztását egy, az ország egész területére kiterjedő, átfogó, összehasonlító kutatás segítségével, amely szocio-demográfiai elemzést is tartalmaz. (A helyi média alatt a lokális hatókörrel működő médiát értjük, tehát a nyomtatott sajtó terjesztése helyben történjen, az elektronikus médiumok vételkörzete is térben lehatárolt legyen, és értelemszerűen a tematikai fókuszáltság is helyi jellegű legyen: elsősorban a helyi eseményekre, történésekre koncentráljon, helyi vonatkozású információkat, híreket tegyen közzé.) Fontos szempont, hogy médiaszakmai partnereink számára is részletes, friss és megbízható adatokkal szolgáljunk az országos kínálat és kereslet vonatkozásában ezzel a hiánypótló kutatással. Előzmény: A Psyma Hungary Piac- és Közvélemény-kutató Kft. 2020/21-ben az NMHH megbízásából készített egy felmérést (két ütemben) a helyi médiafogyasztási szokásokról, amely azonban csak néhány megyeszékhelyre és nagyvárosra terjedt ki (Pécs, Kecskemét, Győr, Sopron, Székesfehérvár és Dunaújváros). Az előírt módszertan I. Szekunder kutatási fázis A kínálati piac feltérképezése adatbázisok alapján. II. Kvantitatív kutatási fázis a/Alapozó kutatás A 18-79 éves korosztályban országos reprezentatív mintán szükséges egy komplett kérdőíves kvantitatív kutatás lefolytatása, mely feltérképezi a felhasználók körét és használat részletkérdéseit. Célja, hogy átfogó képet kapjunk, mekkora a helyi médiumok közönsége, de csak médiatípusra vonatkozóan. Bontás: egyrészt településtípusok szerint, másrészt statisztikai régiók szerint. • módszertan: CATI N=2000 (1500 + 500) fő • célcsoport: országos reprezentatív a 18-79 éves magyarországi lakosságra • reprezentativitási szempontok: o nem o kor (3 kategória) o iskolai végzettség (3 kategória) o település típusa (4 kategória) o KSH régiók • mintavétel: kvótaelőírások és utólagos rétegzés a KSH legfrissebb vonatkozó sarokszámai (2022-es Népszámlálás) alapján a reprezentativitási szempontok szerint • kérdőív hossza: legfeljebb 30 perc b/A 2020/21-ben vizsgált 6 városból nagyobb mintát véve (kb. 200 fő/város) trendelemzés készítése. Városok: Pécs, Kecskemét, Győr, Sopron, Székesfehérvár és Dunaújváros. A 18-79 éves korosztályban, a 6 városra nézve nem, kor és iskolai végzettség szerint reprezentatív mintán szükséges egy másik kérdőíves kvantitatív kutatás lefolytatása, mely feltérképezi a felhasználók körét és használat részletkérdéseit, az egyes médiaszegmensek megítélését. Általában egy-egy médiaszegmens és nem egyes sajtótermékek, rádióadók, tévécsatornák potenciáljára és értékelésére vagyunk kíváncsiak. A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • a mintavétel és a minta kialakítása (ideértve a vonatkozó KSH adatok beszerzését és felhasználását), • a kérdőív kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • a kérdőív programozása és ellenőrzése, • a terepmunka előkészítése, lebonyolítása és ellenőrzése, • adattisztítás, • a nyitott kérdések kódolása, • az adatbázis súlyozása, • az adatok chartolása és elemzése. Eredménytermékek • mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) .doc formátumban • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formátumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan • nyílt kérdések kódolási sémája és alapmegoszlások .word és .pdf formátumban • rövid tanulmány word és pdf formátumban • részletes tanulmány word és pdf formátumban A kutatás célja, kutatási kérdések A 2022-ben elvégzett kutatás tapasztalataiból kiindulva ismételnénk meg a felmérést, ezúttal 2000 fős mintán, amely egyúttal lehetőséget biztosítana arra is, hogy feltárjuk, változott-e az utóbbi két évben a lakosság véleménye. A különböző webes platformok napjainkban széles lehetőséget adnak arra, hogy a közösség tagjai ne csak a választások vagy a közvélemény-kutatások útján legyenek képesek kifejezni véleményüket a közügyekkel összefüggésben. A fentiek miatt fontos kérdés, hogy a társadalom tagjai miképpen vélekednek a szólás- és sajtószabadsággal, annak határaival, valamint a véleménynyilvánítás új formáival kapcsolatban. Az előírt módszertan • reprezentatív, 2000 fős (2*1000 fő) kvantitatív survey kutatás lebonyolítása CAPI módszerrel • az interjú hossza nem haladhatja meg a 30 percet • a reprezentativitás során figyelemmel kell lenni a nemre, korra, településtípusra és iskolai végzettségre a 18 év feletti lakosság körében Eredménytermékek • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formatumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan • rövid tanulmány .word és .pdf formátumban (10-15 oldal) • részletes tanulmány .word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal) • kérdőiv kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban • mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10) oldal .doc formátumban A kutatás célja, kutatási kérdések: A magyar nyelvű csatornakínálat jelentősen bővült az elmúlt tíz évben, de vajon a nézők miképpen ítélik meg a paletta kiszélesedését? Közvélemény-kutatás és fókuszcsoportos vizsgálat segítségével arra keresnénk választ, hogy miként ítéli meg a magyar tévénéző lakosság a magyar nyelvű kínálatot, továbbá mennyire elégedett vele. Milyen tematikájú adókat látnának még szívesen, illetve mely témákkal kapcsolatban érzik úgy, hogy túl hangsúlyos a jelenlétük. A kutatás rákérdezne arra is, milyen műfajú műsorokkal milyen mértékben elégedettek a befogadók, mit hiányolnak a kínálatból, mennyire zavarják őket a folyamatos ismétlések stb. E körben érdemes lenne feltenni azt a kérdést is, hogy a BL-meccsek fizetős streamingre költöztetését miként ítélik meg, hányan fizettek elő a szolgáltatásra, milyen más módokon érik el a focimeccsek közvetítését. A kérdőíves és fókuszcsoportos lekérdezés része a demográfiai és médiafogyasztási, valamint a lineáris tévéfogyasztást feltérképező alapkérdések (napi tévéfogyasztás, kedvenc médiaszolgáltatók, TV-csomag nagysága) • Tévénézés motivációi (információszerzés: hírek, időjárás, közlekedési hírek/szórakozás/oktatás, ismeretbővítés), • Milyen csatornákat, műsortípusokat, műfajokat néz és milyen tematikát, kínálatot látna még szívesen, • A csatornakínálat változatosságának megítélése, elégedetlenség okai, • A műsorkínálat változatosságának megítélése az általa nézett csatornákon és az elégedetlenség okai, • A korábbi kínálathoz képest véleménye szerint javult-e a csatorna- és műsorkínálat, • Reklámok és ajánlók mennyiségéhez való hozzáállás, szeretné-e, hogy szigorúbban szabályozzák ezek napi mennyiségét, • Elkapcsolt-e már zavaró tartalmak miatt műsorról, reklámról, ajánlóról, • Mennyire zavarja, hogy ismétlődnek a műsorok (műfajonként kérdezni), • Milyen gyakran néz meg olyan műsorokat, melyeket már látott (műfajonként kérdezni), • A mai szórakoztató TV-show műsorok miben jobbak, miben rosszabbak a korábbiakhoz képest, • Amikor leül tévét nézni, mennyire érzi úgy, hogy nehezen tud választani a kínálatból, mert túl sok a lehetőség, vagy mert már sok mindent látott és nem talál újdonságot. Módszertan Kérdőíves lekérdezés • 1000 fős reprezentatív felmérés (nem, korcsoport, településtípus, iskolai végzettség, társadalmi státusz stb.), • CATI módszerrel a 15 évnél idősebbek körében, • a lekérdezés várható időtartama maximum 30 perc. Fókuszcsoport • fókuszcsoportos kutatás nyolc csoport részvételével, • minden fókuszcsoport minimum nyolc főből kell, hogy álljon, • a fókuszcsoportokkal minimum 90 perc időtartamban kell foglalkozni, • a lefedettségnek 75% felett kell lennie (TV penetráció 90% feletti), terjednie, • a fókuszcsoportoknak Budapestet, a megyeszékhelyet és a községeket kell reprezentálniuk, • a fókuszcsoportoknak átlag alatti, átlagos és átlag feletti tévénézőket kell reprezentálniuk a heti tévénézési idő alapján (kérdőíves, önbevallásos módszerrel mért tévénézés, nem műszeres mérés alapján). Eredménytételek • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formatumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • rövid tanulmány. word és .pdf formátumban (10-15 oldal); • részletes tanulmány. word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban; • mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban; • kvalitatív szűrőkérdőív (minimum1-5 oldal) .doc formátumban; • vezérfonal (Guide Line) fókuszcsoporthoz, mélyinterjúhoz egyéb kvalitatív technikához (minimum 1-5 oldal) .doc formátumban • szöveges leirat kvalitatív kutatásokhoz kapcsolódóan A kutatás célja a vallási dimenzió mentén feltérképezni a médiafogyasztási szokásokat, illetve a hitéleti háttérrel rendelkező rádiók és televíziók, nyomtatott és online médiumok közönségadatait megvizsgálni. A kutatás első, szekunderjellegű részének középpontjában a vallási háttérrel rendelkező csatornák, programok összegyűjtése és jellemzése állna: milyen számban elérhetőek a vallási tematikájú csatornák, mekkora fogyasztói közönséggel rendelkeznek, mekkora szerepet kap egy-egy program és akár az is, hogy összességében milyen tartalom jellemzi őket, mennyire része a programkínálatnak más tematikába tartozó téma. A kutatás survey részét két fázisra bontjuk. 1. Az első fázisban egy országos, reprezentatív kutatás segítségével megvizsgáljuk az általános vélekedést, attitűdöket a vallási műsorokkal kapcsolatban, és felmérjük, hogy a lakosság mekkora arányban fogyaszt ilyen típusú műsorokat. 2. A második fázisban a magukat vallásosnak tartó személyek médiahasználatát vizsgáljuk nagyobb mélységben, mint pl. milyen TV-, és rádiócsatornákat hallgatnak, azokat milyen mértékben fogyasztják, jellemző-e a vallási tartalmú programok preferenciája más tartalmakkal szemben? Mennyire elégedettek a tartalomkínálattal és a tartalmak színvonalával? Az előírt módszertan I. Szekunder kutatási fázis A kínálati piac (televíziós csatornák, rádiók, online és nyomtatott sajtótermékek) feltérképezése adatbázisok alapján. Milyen arányban és mélységben közvetítenek vallásos tartalmakat, illetve mekkora ezek nézettsége/hallgatottsága/olvasottsága (az adatbázisokban hozzáférhető adatok elemzése). II. Kvantitatív survey kutatási fázis 1. A 18-75 éves korosztályban országos mintán szükséges egy komplett kérdőíves kvantitatív kutatás lefolytatása, mely feltérképezi a felhasználók körét, a társadalmi elfogadottságot és az általános vélekedést. • módszertan: CATI N=1000 fő • célcsoport: 18-75 éves magyarországi lakosság • reprezentativitási szempontok: o nem o kor (3 kategória) o iskolai végzettség (3 kategória) o település típusa (4 kategória) • mintavétel: kvótaelőírások betartása a vallásos tartalmak iránt érdeklődő, azt követő célcsoport vonatkozásában • kérdőív hossza: legfeljebb 30 perc A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • a mintavétel és a minta kialakítása, • a kérdőív kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • a kérdőív programozása és ellenőrzése, • adattisztítás, • a nyitott kérdések kódolása, • az adatbázis súlyozása, • az adatok chartolása és elemzése. 2. Nem reprezentatív, hólabda módszertanon alapuló kutatás, amely a hagyományos mintavételi módszerekkel szemben alkalmas olyan populációk vizsgálatára, amelyek nehezen elérhetők, továbbá hatékony alternatívát kínál a meglévő kapcsolatok és hálózatok kihasználásával. • módszertan: CAWI, N= 500 fő és • CAPI, N=500 fős intézményi kvantitatív survey kutatás • célcsoport: 18-75 éves magyarországi lakosság • mintavétel: hólabda módszertan, korcsoportos kvótákkal (cél: szegmensek véleményének megismerése) • kérdőív hossza: legfeljebb 30 perc A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • a mintavétel és a minta kialakítása, • a kérdőív kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • a kérdőív programozása és ellenőrzése, • adattisztítás, • a nyitott kérdések kódolása, • az adatbázis súlyozása (statisztikai kiigazítás), • az adatok chartolása és elemzése. A további részletes követelményeket a közbeszerzési dokumentumok részét képező Műszaki leírás és a Szerződéstervezet tartalmazzák. A hírműfaj viszonylag új találmány, múltja alig 350 éves. A napilapok elterjedésével a híradás üzletté vált, s teljesen mindegy, hogy nyomtatott újságról, online hírportálról, közösségi médiában megjelenő hírekről, rádió- vagy tévéhíradóról van-e szó. Ami az első újság óta felerősödött, az a vehemencia, a hangerő, amellyel az újdonságot fontosnak állítják be. Az utóbbi húsz évben pedig az internet és az okostelefonok elterjedésével a hírek utáni vágy még inkább felerősödött. Ráadásul amíg a hírek olyan médiumokban jelennek meg, amelyek legfőképp reklámokból tartják fenn magukat, fennáll annak a veszélye, hogy az újdonság értéke felülírja a fontosságét. A kutatás célja, hogy feltárja a hírfogyasztási szokásokat, azok mentális és érzelmi hatásait, valamint azokat a szempontokat, amelyek alapján a fogyasztók egy hírt értékesnek vagy relevánsnak tartanak. A kutatás emellett megvizsgálja, hogy a hírfogyasztás milyen mértékben befolyásolja a döntéshozatalt, az önálló gondolkodást, az általános életszemléletet valamint hogy mennyire befolyásolja az emberek hírfogyasztását az információs buborék jelensége, illetve hogy milyen mértékben találkoznak eltérő politikai vagy közéleti nézeteket képviselő tartalmakkal. Módszertan Kérdőíves lekérdezés • 1500 fős országos reprezentatív felmérés (nem, korcsoport, településtípus, iskolai végzettségre arányosan rétegezve a 2022 évi KSH Cenzus szerint), • CAPI módszerrel a 18 évnél idősebbek körében, • a lekérdezés időtartama maximum 60 perc (max 5 nyitott kérdés) Eredménytételek • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formátumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • rövid tanulmány. docx és .pdf formátumban (10-15 oldal); • részletes tanulmány. docx és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .docx formátumban; • nyílt kérdések kódolási sémája és alapmegoszlások .docx és .pdf formátumban; • mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) .docx formátumban; A további részletes követelményeket a közbeszerzési dokumentumok részét képező Műszaki leírás és a Szerződéstervezet tartalmazzák. A kutatás célja, kutatási kérdések A kutatás célja a magyar társadalom egyes szocio-demográfiai csoportjainak médiafogyasztási és tájékozódási szokásainak feltérképezése, a hírmédia és a közélettel foglalkozó különböző platformok hírkínálatának felmérése befogadói (észlelői) oldalról, valamint az egyes társadalmi csoportok témapreferenciáinak megismerése. A médiafogyasztók • milyen platformokon, médiumokból és műsorokból, sajtótermékekből tájékozódnak? • a médiában megjelenő témák közül melyeket tartják saját szempontjukból a leginkább lényegesek és fontosnak? • milyen intézményeket és személyeket tartanak megbízhatónak a közügyek tekintetében? • mit gondolnak a média funkciójáról és feladatairól? • hogyan látják a média kiegyensúlyozottságát, elfogultságait? • hogyan viszonyul a hírműsorok szerkesztett tartalma a fogyasztói elvárásokhoz/témapreferenciáikhoz. Módszertan • 1000 fős reprezentatív felmérés (nem, korcsoport, településtípus, iskolai végzettség) CAPI módszerrel a 18 évnél idősebbek körében, • a lekérdezés várható időtartama 30 perc. Eredménytételek • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formátumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • rövid tanulmány. docx és .pdf formátumban (10-15 oldal); • részletes tanulmány. docx és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .docx formátumban; • mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) .docx formátumban; A kutatás célja A zöld stratégia hatékonyságának lakossági megítélése, konkrétan annak vizsgálata, hogy a megkérdezettek mennyire érzékelik, miként értékelik az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése érdekében tett intézkedések gyakorlati hasznát, hatékonyságát a médiából szerzett tapasztalataik alapján. A közvélemény-kutatás fókuszpontjai - Mennyire ért egyet azzal, hogy a környezetváltozás közvetlen hatással van az interjúalany mindennapi életére és egészségére? Mely területeken érzékeli az éghajlatváltozás hatását? - Visszafordítható az éghajlatváltozás folyamata? Hogyan értékeli az érzékelt változások állandóságát, esetlegességét? - Véleménye szerint mi a legmegfelelőbb módja a környezeti problémák kezelésének? - Újrafelhasználás, újrahasznosítás, - Környezetterhelő termékek piacra lépésének korlátozása, - A környezetvédelmi törvények szigorítása, - Az illegális szemétlerakóhelyek felszámolása, - Környezetvédelmi kutatások, fejlesztések támogatása, - Több információ biztosítása a környezetbarát életvitelről, - Környezetszennyező tevékenységek adóztatásának emelése, - Állami támogatások megszüntetése a környezetszennyező termékek, tevékenységek esetében, - A média szerepének megítélése - Mely média felületeken tájékozódik az éghajlatváltozásról, - Mely médiumokat tart hiteles forrásoknak a témában, - Tájékoztatás minősége, a bulvár jellege megítélése, - Tájékoztatás terjedelme, - Politikai, gazdasági elit tevékenységének megítélése, a kormányzat, az EU környezetvédelmi tevékenységének megítélése Módszertan - Reprezentatív 1000 fős kvantitatív felmérés a 18 évesnél idősebb lakosság körében, rétegzett mintavétel alapján (rétegképző változók: nem, kor, iskolai végzettség, településtípus, régió) - CATI módszerrel - Az elemzéshez használt háttérváltozók: nem, kor, iskolai végzettség, településtípus, régió, jövedelem, van-e gyermeke a válaszadónak, hány éves(ek) a gyermekei - a lekérdezés időtartama 10 perc Eredménytételek - válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formatumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; - rövid tanulmány. word és .pdf formátumban (10-15 oldal); - részletes tanulmány. word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); - kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban; - mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban; A kutatás célja, kutatási kérdések Általánosan tapasztalható a közönséges, durva, trágár beszéd elharapózása a mindennapi életben és a médiában is. Az elektronikus médiaszabályozás kiterjed a trágár kifejezések és a durva beszéd korlátozására, elsősorban a kiskorúak védelme érdekében. Ugyanakkor fontos lenne megvizsgálni, hogy milyen arányban fordul elő a durva nyelvezet az elektronikus média e tekintetben leginkább „fellazult” régióiban, illetve hogy hogyan viszonyulnak az ilyen jellegű tartalmakhoz a tartalomfogyasztók, mivel ez tájékozódási pontot nyújtana az általánosan elfogadott normákkal, azok elmozdulásával kapcsolatban, és segítséget nyújtana a lehetséges negatív és társadalmilag nemkívánatos hatások felmérésében. A durva nyelvezet szempontjából leginkább a lineáris televíziós csatornákon és az online videomegosztókon elérhető közéleti- és magazinműsorokat, a valóságshow-kat, továbbá a magyar gyártású televíziós sorozatokat érezzük érintettnek, ezért ezek a szegmensek állnának a kutatás fókuszában. Az előírt módszertan I. Kvantitatív kutatási fázis a kínálat feltérképezésére Elemzés készítése NMHH adatbázisok alapján: milyen arányban fordul elő a durva nyelvezet a következő televíziós műsortípusokban: a/ magyar gyártású sorozatok b/ közéleti beszélgetős műsorok és magazinműsorok c/ valóságshow-k b/ Vizsgáljuk továbbá a legnagyobb arányban a fiatalok által fogyasztott, az online videós platformokon közzétett közéleti beszélgetős műsorokat, minisorozatokat. II. Kvantitatív kutatási fázis a lakosság véleményének és attitűdjének felmérésére a/ A 15-65 éves korosztályban országos mintán szükséges egy komplett kérdőíves kvantitatív kutatás lefolytatása, mely feltérképezi a megkérdezettek médiafogyasztási szokásait és a fogyasztott médiatípusok megítélését az abban megjelenő durva nyelvezet szerint. • módszertan: CAWI N=1500 fő • célcsoport: országos reprezentatív a 15-65 éves magyarországi lakosságra • reprezentativitási szempontok: o nem o kor (3 kategória) o iskolai végzettség (3 kategória) o település típusa (4 kategória) o KSH régiók • mintavétel: kvótaelőírások és utólagos rétegzés a KSH legfrissebb vonatkozó sarokszámai (2022-es Népszámlálás) alapján a reprezentativitási szempontok szerint • kérdőív hossza: legfeljebb 30 perc A kutatási feladatok részét képezik az alábbiak: • a mintavétel és a minta kialakítása, • a kérdőív kialakítása, Megrendelővel való egyeztetése, • a kérdőív programozása és ellenőrzése, • a terepmunka előkészítése, lebonyolítása és ellenőrzése, • adattisztítás, • a nyitott kérdések kódolása, • az adatbázis súlyozása, • az adatok chartolása és elemzése. Eredménytermékek • mintavételi tery survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban; • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc forrnátumban; • nyílt kérdések kódolási sémája és alapmegoszlások .word, .pdf formátumban • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formátumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • prezentáció ppt formátumban (minimum 40-50 dia); • rövid tanulmány .word és .pdf formátumban mindkét kvantitatív kutatásról (10-15 oldal); • részletes tanulmány .word és .pdf formátumban mindkét kutatásról (minimum 40 oldal); • táblakötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban mindkét kutatásról • grafikonkötet kvantitatív kutatáshoz .xls és .pdf formátumban a kérdőíves kutatásról A kutatás célja, hogy átfogó képet nyújtson arról, hogyan használják és értékelik a magyarok az online streaming-szolgáltatásokat, legyen szó videó- vagy zenei tartalmakról, illetve sportközvetítésekről. Az eredmények betekintést nyújtanak abba, hogy a fogyasztók milyen szempontok alapján döntenek különböző streaming platformok mellett és hogyan határozza meg választásaikat az ár, a tartalomkínálat, valamint a reklámok jelenléte. A kutatás a digitális tartalomfogyasztókat célozza meg, akik aktívan használnak videó- és zenei streaming szolgáltatásokat, illetve sporttartalmakat követnek online platformokon. A 245/2024. sz. (VIII. 8.) kormányrendelet értelmében 2024. szeptember 1-től korlátozottá vált az okoseszközök használata a közoktatási intézményekben. Egy átfogó közvélemény-kutatás számos kérdésre adhat választ a fiatalok okoseszköz-használatával kapcsolatban olyan dimenziókban, mint például az iskolai teljesítmény, a szociális élet, az okoseszközök használati szokása, a szabadidő/szakkör/hobbi és a mentális egészség. A kérdőíves kutatás célcsoportja a magyar középiskolai korosztály (16-19 év közötti tanulók). A minta mérete 1000 fő, ami a tényleges válaszadók számát jelöli. A kutatást longitudinális formában képzeljük el, tehát két adatfelvételre van szükség egymást követő két évben. Jelen szabályozás szerint minden iskola maga határozza meg a rendelet gyakorlati megvalósításának módját, ezért a kutatás részét képezné az adott iskolában megvalósuló szabályozás mértéke: az intézmény teljesen tiltja a telefonok használatát, részben korlátozza vagy valamilyen egyéb megoldást alkalmaz. Mennyire ellenőrzik a telefon leadásának körülményeit és megvalósulását, a szünetekben való hozzáférés mértékét. A kutatás részét képezné a tanulók szociális kapcsolatai online és offline platformokon. Mélyebb betekintést szeretnénk kapni, hogy a fiatalok mennyit időt töltenek az okostelefonjuk és/vagy a közösségi média felületein, mire használják ezeket az oldalakat (pl.: kapcsolattartás, szórakozás, tájékozódás, információszerzés). A kutatás a képernyőidő mellett kitérne az offline elfoglaltságok (edzés, szakkör, alvásmennyiség stb.) és a tanulmányi eredmények alakulására is. A kérdőívezés során választ várnánk arra, hogy az iskolai korlátozás milyen változásokat idéz elő az egymás közötti interakciók tekintetében (ha nem használhatják napközben a telefont, akkor többet beszélgetnek-e, szereztek-e új barátokat) vagy akár az iskolai eredményeket tekintve. Hiányzik-e a tanulásban a telefon használata, hogyan élik meg annak hiányát a tanórán és a szünetekben. Okoz-e kimaradás érzést, stresszt, esetleg „elvonási tüneteket” a telefon leadása, milyen negatív, esetleg pozitív hatásról tudnak beszámolni. A kutatásnak négy nagyobb területet kell lefednie: 1. Tanulmányi eredmények és annak változásai (félévi és év végi eredmények, tanulással töltött idő alakulása, órai figyelem) 2. Telefonhasználat korlátozása az iskolákban és a tanulók használati szokásai (intézményi korlátozás és az ebből fakadó stressz mértéke, használat az iskolában és otthon, mennyi időre, milyen célokra) 3. Tanulók szociális élete iskolán belül és kívül (barátok, ismerősök online és offline, barátokra fordított idő, találkozások időtartama, az osztályközösség változása a vizsgálatok között, kapcsolati háló alakulása) 4. Tanulók szociális helyzete és demográfiai aspektusai (okoseszközök száma, az azokhoz való hozzáférés, milyen gyakran cserélődnek az eszközök) Módszertan - 1000 fős CAWI kvantitatív survey a középiskolai korosztály (16-19 évesek) körében - A kérdőív hossza 30 perc (a nyitott kérdések száma max.5) - Nem reprezentatív (kvótázva nem, korcsoport, településtípus, iskolatípus) - egy év eltérés a két adatfelvétel között Eredménytételek • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formatumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • rövid tanulmány. word és .pdf formátumban (10-15 oldal); • részletes tanulmány. word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • nyílt kérdések kódolási sémája és alapmegoszlások .word, .pdf formátumban; • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban. Két ütemben zajlik: I. ütem esetében Vállalkozó a Szerződés hatályba lépésétől számított 90 napon belül köteles teljesíteni, a II. ütem esetében a Szerződés hatálybalépését követő egy év elteltével köteles elkezdeni és a teljesítést 90 napon belül befejezni. A felmérésben arra keresnénk a választ, hogy a 16-25 évesek körében hogyan alakulnak a videójátékozási szokások, mennyi időt töltenek ezzel a tevékenységgel hétvégén és hétköznap, illetve milyen játékokkal játszanak. A kutatás kitérne az egy- vagy többszemélyes, online vagy offline játékok használatára, a többszemélyes videójátékok esetében a tagok személyére (ismerősök vagy idegenek az online térből). Figyelmet kapna a videójátékozás erősen addiktív jellege, például, hogy milyen jelei vannak a függőségnek, a játékosok megéltek-e már ilyen állapotot és ez milyen hatást gyakorolt a mindennapi életükre, kapcsolataikra. Az indulatkezelés szintén fontos részét képezi a kutatásnak: a játékosok hogyan élik meg a videójátékozás közbeni kudarcokat, mennyire jellemző a kontrollvesztés. A kutatás részét képezné a fiatalok szabadidő eltöltésének felmérése. Retrospektív módon vizsgálnánk, hogy a fiatalok mikor és milyen platformon kezdtek el videójátékozni, a szüleik hogyan viszonyultak ehhez, mennyire ismerték a játékokat, milyen szabályok voltak, megjelent-e a szülővel való együtt játszás. A kutatásban szerepet kapna az is, hogy a fiatalok milyen előnyöket és hátrányokat kötnek ehhez a hobbihoz, a videójátékozás milyen hatással van a tanulmányi eredményeikre. A kutatás kitérne arra, hogy a fiatalok mennyire követnek videójátékozással foglalkozó tartalomkészítőket, e-sportolókat, mennyire tartják vonzónak ezt az életpályát. A kutatásban szerepet kapna a szociális háló feltérképezése és hogy mennyire nyújt közös alapot a videójátékozás a barátságok kialakulásához. Vizsgálnánk, hogy a játékosok mennyit költenek erre a hobbira, gondolva itt az egyes játékokra, illetve kimondottan a játékélmény javítása érdekében vásárolt kiegészítőkre (asztal, szék, fejhallgató, kontroller stb.), valamint a különböző videójátékokhoz kapcsolódó előfizetésekre (Game Pass, Playstation Plus). Módszertan • 1000 fő 16-25 év közötti válaszadó, • CAWI online kérdezési módszer, • Kérdőív hossza 30 perc (a nyitott kérdések száma max.2) • Nem reprezentatív (kvótázva nem, korcsoport, településtípus, régió szerint) Eredmények • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formatumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • rövid tanulmány. word és .pdf formátumban (10-15 oldal); • részletes tanulmány. word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • nyílt kérdések kódolási sémája és alapmegoszlások .word, .pdf formátumban; • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban; A kutatás célja és főbb témái A közvélemény-kutatás során vizsgálni szükséges, hogy a magyarok mennyire érzik azt, hogy a fegyveres konfliktusok a mindennapjaik része, és mit gondolnak a rájuk ható háborús impulzusokról. Mennyire érzik zavarónak, mennyire fontosnak, hogy a tömegkommunikációs eszközökön mindenhol hallani, látni, olvasni a témáról? Mit gondolnak a tudósításokról, az elemzőkről, a háborús tematikájú beszélgetős műsorokról és hírekről, híradókról, a háborús sorozatokról (köztük a magyar S.E.R.E.G.-ről) és filmekről (köztük a magyar Operation Sámán-ról), az ilyen témájú podcastokról és vodcastokról, az e témára épített politikai kampányokról, a háborús vészhelyzetről, a Magyar Honvédség telekommunikációs eszközökkel közvetített toborzásáról? Milyen gyakran merül fel ez a téma a médiában és milyen gyakran az ismerőseik között, személyes társalgások során? Milyen hosszúak azok az időszakok, amikor a háborút ki tudják zárni az életükből és nem találkoznak ezzel a témával? A kérdőív részét képezi egy attitűdmérés, melynek segítségével néhány érdekes dolog is kiderülhet a válaszadókról (pl.: demokráciába vetett hit, boldogság, intézményekbe/emberekbe vetett bizalom, pozitív jövőkép, hazaszeretet, szubjektív jólét, család fontossága), valamint egy kérdésblokk, ami a hírfogyasztás és a médiafogyasztás mértékét hivatott megismerni. Módszertan • CATI, • 1000 fős, • csak 18 év felettiek • reprezentatív o nemre (2db; nő, ffi), o településtípusra (4db; falu, város, megyei jogú város, Bp.), o korcsoportokra (6db; 18-29, 30-39, 40-49, 50-59, 60-65, 65+), o iskolai végzettségre (4db; alap, szakközép, gimnázium, felső), • a kérdőív hossza 30 perc Eredménytételek • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formatumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • rövid tanulmány. word és .pdf formátumban (10-15 oldal); • részletes tanulmány. word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban; • mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban; A kutatás célja, kutatási kérdések Országos reprezentatív adatfelvételen keresztül szeretnénk átfogó képet kapni a magyar lakosság online párkeresési szokásairól, az online párkeresők számáról. A kutatás egy nagymintás kérdőíves kutatásból és fókuszcsoportos beszélgetésből épülne fel. A kérdőíves kutatás azt vizsgálná, hogy a magyar társadalom mely és mekkora része használ online párkereső alkalmazásokat. - Ha NEM használ párkereső alkalmazásokat: - Miért nem, tervez-e/tervezett-e használni ilyen alkalmazásokat, vannak-e ismerősei, akik használnak (ők milyen tapasztalatokat meséltek)? - Ha használ párkereső alkalmazásokat: - Melyiket (ha többet, miért), fizet-e elő bármelyik alkalmazásra, mióta, miért kezdte el használni, meddig tervezi használni, mennyit használja, mikor használja az alkalmazásokat? - Törölte-e már le, - ha igen, miért, miért töltötte le újra? - Organikusan ismerkedik-e? - Randizási szokások/korábbi párkapcsolatok: - Korábbi párkapcsolatok jellege, mennyisége, hossza - Applikáción keresett párkapcsolat (nem tudja, hosszútávú, alkalmi) - Tapasztalatok az online párkereséssel: - Online párkereső alkalmazások pozitívuma - Online párkereső alkalmazások negatívuma - Sikeres - sikertelen randik/beszélgetések - személy szerint mi számít sikernek? Fókuszcsoport: - Milyen élményei és tapasztalatai voltak? - Miben tér el az organikus párkereséstől, - Melyiket preferálják, - melyik sikeresebb és miért? - Mire figyelnek oda az alkalmazáson belül - Mi alapján húznak jobbra/balra valakit, mi alapján mennek el valakivel találkozni, mennyit beszélnek az illetővel online? - Változtak-e párkeresési/párválasztási szempontjai, amióta elkezdett online párkereső alkalmazásokat használni? - Ha igen, hogyan? Módszertan - 1500 fős CAWI kvantitatív survey, amely nemre, korcsoportra, településtípusra, iskolai végzettségre és vagyoni helyzetre reprezentatív a 15-70 évesek körében (az interjú hossza nem haladhatja meg a harminc percet) - Fókuszcsoport: - Online párkereső alkalmazásokat nem használók három vegyes csoportban (Budapest, megyeszékhely, község) - Online párkereső alkalmazásokat használók összesen kilenc csoportban (Budapest, megyeszékhely, község) - nők - férfiak - vegyes (nők + férfiak) Eredménytételek • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formatumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • rövid tanulmány. word és .pdf formátumban (10-15 oldal); • részletes tanulmány. word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban; • mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban; • kvalitatív szűrőkérdőív (minimum1-5 oldal) .doc formátumban; • vezérfonal (Guide Line) fókuszcsoporthoz, mélyinterjúhoz egyéb kvalitatív technikához (minimum 1-5 oldal) .doc formátumban • szöveges leirat kvalitatív kutatásokhoz kapcsolódóan • fókuszcsoportos kutatásról készült videófelvétel A kutatás célja, kutatási kérdések A kutatás célja, hogy feltérképezze az influenszerek tevékenységének ismertségét, megítélését a tinédzser és fiatal felnőttek körében, illetve kitér arra a kérdésre is, hogy milyen hatással vannak a véleményvezérek ezen korosztályok karrierterveire? A vizsgálni kívánt szempontok: - Milyen számban, illetve mértékben ismertek az influenszerek a különböző csoportok között mind a tartalomgyártó személyét, mind annak tevékenységét illetően? - Mely korosztályoknál mely platformok a legnépszerűbbek, illetve vannak-e tartalomfogyasztási sajátosságok (pl.: új csatornák felfedezésének módja, fogyasztás ideje és hossza, követés intenzitása és „márkahűség”)? - Milyen tényezők motiválják a fiatalokat, hogy influenszer karrierben gondolkozzanak (pl. pénz, hírnév, önkifejezés)? - Hogyan befolyásolja az influenszer jövőkép a hagyományos karrierutak, munkaerőpiaci értékek megítélését (pl. továbbtanulás, megbízható munkahely, munkáltatói jellemzők és munkavállalói kompetenciák)? - Mennyire ismerik az influenszer szakma előnyeit, negatívumait, azok hátterét? - Hogyan vélekednek a szponzorációról és mennyire tartják fontosnak és hitelesnek termékek/szolgáltatások reklámozását? - Milyen különbségek mutatkoznak a fiúk és lányok, a különböző korcsoportok és az eltérő anyagi hátterű fiatalok hozzáállásában? Az előírt módszertan • 1000 fős nem reprezentatív felmérés a 16-25 éves fiatalok körében, • CAWI módszer, • a lekérdezés várható időtartama maximum 10 perc. Eredménytételek • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formatumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • rövid tanulmány. word és .pdf formátumban (10-15 oldal); • részletes tanulmány. word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban; • mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban; A gyerekek felnőttkori személyiségének, jellemének, világképének kialakulását az általános felfogás szerint alapvetően három nagy szocializációs csatorna befolyásolja: az iskolai, a családi, illetve a közvetlen (baráti, rokoni) környezet felől érkező hatások, valamint a társadalmi normák, elvárások rendszere. Utóbbi esetében elsősorban közvetve beszerezhető információk hatásáról beszélhetünk, hiszen a világról szóló információk jelentős részét a gyerekek egy közvetítő csatornán keresztül szerzik be, a médiából. A közvélemény-kutatás azt járná körül, hogy vannak-e példaképei a mai 12-18 éves korosztálynak, kik ezek és miért. A kérdés kiemelten az, hogy a példaképként említett személyek között milyen arányban vannak az ún. médiasztárok, akik nem a gyerekek közvetlen környezetében élnek, tetteikről a gyerekek elsősorban a televízióból és a közösségi médiából tájékozódhatnak. A vizsgálat a példaképek kiválasztásának szempontjaira is kiterjedne. László Miklós és kutatócsoportja 1998 és 2017 között több országos reprezentatív mintán hetedik és tizenegyedik osztályos tanulók megkérdezésével lebonyolított kutatásokat készített, melyek fókuszában a fiatalok és a média kapcsolata állt. A kutatások állandó részei voltak a példaképvizsgálatok, melyek egyféle indikátorként szolgáltak a közel két évtized során. Jelen kutatási koncepció ezen irányvonalat követve tesz javaslatot egyrészt a korábbi kutatási kérdések longitudinális vizsgálatára, másrészt a legújabb médiafogyasztással kapcsolatos szokások, trendek feltérképezésére. Módszertan Kvantitatív kutatás1: Nem reprezentatív (kvótás), 1000 fős online kutatás 20-44 éves korcsoportban. (Kvótázva nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus, régió szerint) - adatfelvételi módszere CAWI - kérdőív hossza 30 perc Kvantitatív kutatás2: Nem reprezentatív (kvótás), 1000 fős telefonos kutatás 45+ éves korcsoportban. (Kvótázva nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus, régió szerint) - adatfelvételi módszere CATI -kérdőív hossza 30 perc Kvantitatív kutatás3: Nem reprezentatív (kvótás), intézményi kutatás (ált. isk, gimnázium) 1000 fős személyes kutatás 7-8. osztályosok körében. (Kvótázva nem, korcsoport, településtípus, régió szerint, iskola típus (ált isk, gimnázium), iskolafenntartó - adatfelvételi módszere CAPI - kérdőív hossza 30 perc Kvantitatív kutatás4: Nem reprezentatív (kvótás), intézményi kutatás (szakiskola, szakgimnázium, gimnázium) 1000 fős személyes kutatás 9-11. osztályosok körében. (Kvótázva nem, korcsoport, településtípus, régió szerint, iskola típus, iskolafenntartó - adatfelvételi módszere CAPI - kérdőív hossza 30 perc A kvóták kiszámítása a vállalkozó feladata -A 6 db adatbázis összekapcsolása fúziós eljárással (a vállalkozó által felvett adatbázisokat kell a megrendelő által biztosított, korábban készült 2 adatbázissal fuzionálni) Kvalitatív kutatás: 3x2 csoport - Fókuszcsoport (8 fős, 90 perces személyes csoportok): 16-18 évesek (Budapest, vidék) - Fókuszcsoport (8 fős, 90 perces személyes csoportok): 20-44 évesek (Budapest, vidék) - Fókuszcsoport (8 fős, 90 perces személyes csoportok): 45+ évesek (Budapest, vidék) Eredménytételek • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formatumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; 4 db • Átfogó kutatási koncepció • Kvantitatív kutatási koncepció • Kvalitatív kutatási koncepció • rövid tanulmány. word és .pdf formátumban (10-15 oldal) 2 db; • részletes tanulmány. word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal) 2 db; • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban; • mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban; • kvalitatív szűrőkérdőív (minimum1-5 oldal) .doc formátumban; • vezérfonal (Guide Line) fókuszcsoporthoz, mélyinterjúhoz egyéb kvalitatív technikához (minimum 1-5 oldal) .doc formátumban • szöveges leirat kvalitatív kutatásokhoz kapcsolódóan A kutatás célja a médiafogyasztók televíziós hírműsorokkal és internetes hírportálokkal kapcsolatos elvárásainak és véleményeinek mélyebb megismerése. A különböző médiafogyasztók mit gondolnak az egyes csatornák, platformok politikai irányultságáról? Az ott megjelent tartalmak alapján felismerik-e az egyes csatornákat, platformokat? Észlelnek-e elfogultságot? A kutatás célja és főbb témái A kutatás fényt derít arra, hogy a hazai közönség milyen gyakran jár moziba, milyen műfajú filmeket részesít előnyben, mi alapján választ filmet, a multiplexeket vagy inkább a művészmozikat részesíti előnyben, kikkel jár moziba és mennyit hajlandó a belépőjegyért fizetni; milyen gyakran néz otthon, mozin kívül filmet, sorozatot, milyen platformokat preferál, mennyit néz tévében filmeket, a reklámok ideje alatt mit tesz, gyűjt-e illegális vagy eredeti filmeket akár fizikai eszközön, akár számítógépen, van-e előfizetése streaming szolgáltatókra. Kiderül, hogy mely ország által gyártott filmek a legkedvesebbek a válaszadók számára, hogy odafigyelnek-e a korhatár-besorolásra, mikor a gyermeküknek választanak filmet, hogy mennyire zavarják az erőszakos, szexuális tartalmak, mennyire tartják kártékonynak a filmeket, mit gondolnak a homoszexualitás vásznon való megjelenítéséről, mennyire tartják fontosnak a társadalmi csoportok kiegyensúlyozott megjelenését, mennyire tartják jellemzőnek, hogy valós társadalmi problémák kerülnek megfilmesítésre, milyen gyakran érzik, hogy politikai, ideológiai, vallási tartalmakat sugallnak akár burkoltan, akár nyíltan a készítők. A szocio-demográfiai kérdésblokk segít megérteni a különböző társadalmi csoportok, korosztályok, nemek közti véleménykülönbségeket. Módszertan • CAPI, • 1000 fős, • csak 18 év felettiek • reprezentatív o nemre (2db; nő, ffi), o településtípusra (4db; falu, város, megyei jogú város, Bp.), o korcsoportokra (6db; 18-29, 30-39, 40-49, 50-59, 60-65, 65+), o iskolai végzettségre (4db; max 8 oszt, középisk. érettségi nélkül, érettségi, felsőfokú (diplomás)), • a kérdőív hossza 30 perc A kutatás célja, kutatási kérdések: A kutatás arra keresné a választ, hogy az okostelefon-használatban hol akadnak el vagy esetlegesen szakadnak le a nyugdíjasok. A 65 év feletti, okostelefonnal rendelkező nyugdíjasokra reprezentatív mintán végeznénk telefonos lekérdezést (CATI). A kutatás kitérne arra, hogy a telefonáláson kívül még mire és napi szinten mennyi ideig használják készülékeiket: böngészésre, hírolvasásra, ügyintézésre, vásárlásra stb. Milyen applikációkat töltenek le és használnak, milyen hosszan és milyen rendszerességgel (vásárlás, ügyintézés, esetleg játék, scrabble stb.). Az edukációt, továbbá a készülék típusát is érintené a kutatás, arra igyekeznénk választ kapni, hogy milyen könnyen sajátítják el a készülék használatát, mi az, amire még szívesen használnák, de annak technikai vagy egyéb akadálya van. A szocio-demográfiai kérdésblokk segít megérteni a különböző társadalmi csoportok, nemek közti véleménykülönbségeket. Módszertan • 30 perces kérdőíves empirikus kutatás CATI módszertannal a 65 feletti, nyugdíjas személyek körében • a kutatás összesen 1000 fő okostelefonnal rendelkező nyugdíjasra terjedne ki, és a nem reprezentatív kvótás mintavétel tükrözné a nemre, KSH-régióra, településtípusra, iskolai végzettségre vonatkozó megoszlást. 1) A kutatás célja A közvélemény-kutatás a tizenéveseket érintő médiahatást a manipulálhatóság, valamint a társadalmi távolság összefüggésében értelmezi. A manipulálhatóság a médiahatásnak ellenállni kevésbé képes szegmens létszámát, szociológiai jellemzőit vizsgálja. A társadalmi távolság fókuszpontja a médiahatás eredményeképpen különböző társadalmi csoportokra vonatkozó elfogadást méri fel könnyen értelmezhető formában. 2) A közvélemény-kutatás fókuszpontjai  Médiahasználat általános felmérése: internet, mobiltelefon, televízió.  Társadalmi távolság vizsgálata: IDEX-teszt. Az IDEX azt vizsgálja, hogy milyen mértékben azonosul egy személy különböző társadalmi szerepekkel, csoportokkal. Így lehetővé válik az egyén és csoportok közötti társadalmi távolság számszerű kifejezése. Az elemzés a nemzeti kisebbségek és a szexuális kisebbségek társadalmi percepcióját vizsgálja. Analysing Identity: Cross-Cultural, Societal and Clinical Contexts – Peter Weinreich és Wendy Saunderson https://www.identityexploration.com/ László Miklós - Kovács Tibor - Kovács Lajos: Erdély ’95 – Szociológiai tanulmányok az erdélyi magyarságról, Budapest 1995  A 12/17 éveseket érintő médiahatást a befogadó személyiségének manipulálhatósága szempontjából vizsgálja a Suggestibility Scale (Gudjonsson Suggestibility Scale – GSS), illetve a The Interpersonal Influence Susceptibility Scale (IISS) tesztek nem kórházi adaptációja alapján alapján. Melléklet: Egyáltalán nem igaz 2 – Inkább nem igaz 3 – Közepesen igaz 4 – Inkább igaz 5 – Teljesen igaz 1. Gyakran megváltoztatom a véleményem, ha valaki határozottan mást állít. 2. Nehezen mondok nemet mások kérésére, még ha nem is akarom teljesíteni. 3. Fontosabb számomra mások jóváhagyása, mint a saját véleményem. 4. Könnyen meggyőzhető vagyok érzelmi érvekkel. 5. Gyakran úgy érzem, utólag vettem észre, hogy „rábeszéltek” valamire. 6. Nehéz számomra kiállni a saját igazam mellett, ha többen ellenkeznek velem. 7. Könnyen hatással van rám, ha valaki dühös vagy csalódott lesz miattam. 8. Ha egy barátom erősen javasol valamit, hajlamos vagyok elfogadni, még ha nem is vagyok biztos benne. 9. Olykor teszek olyasmit, amit nem akarok, csak hogy elkerüljem a konfliktust. 10. Érzékeny vagyok mások elvárásaira. 11. Gyakran követem a „többség véleményét”, még ha nem is értek vele egyet. 12. Nehezemre esik kritikusan átgondolni, ha valaki meggyőzően érvel valami mellett. 13. Reklámok vagy influenszerek gyakran befolyásolják, mit veszek meg vagy mit próbálok ki. 14. Inkább alkalmazkodom, mintsem vitába szálljak. 15. Sokszor bűntudatot érzek, ha nem teszek meg valamit, amit kérnek tőlem. Értékelés (összpontszám alapján): • 15–30 pont – Alacsony manipulálhatóság: Magabiztos, önálló gondolkodású vagy, jól kezeled a társas nyomást. • 31–50 pont – Közepes manipulálhatóság: Általában ki tudsz állni magadért, de időnként befolyásolható vagy. • 51–75 pont – Magas manipulálhatóság: Hajlamos vagy mások nyomására dönteni, érdemes fejleszteni az asszertív kommunikációt. 3) Módszertan Kvantitatív kutatás: Nem reprezentatív (kvótás), intézményi kutatás. Kvótázva nem, korcsoport, településtípus, régió szerint, iskola típus (ált isk, gimnázium), iskolafenntartó szerint. Az adatfelvétel módja: CAPI A kérdőív hossza: 30 perc A közvélemény-kutatás összesen 1500 diákra terjed ki: 750 fő 13 éves, általános iskolai 7. osztályos diák; 750 fő 17 éves szakképző iskolai, szakgimnáziumi, gimnáziumi diák. A minta összeállítását a Köznevelési Intézménykereső , KSH, illetve egyéb vonatkozó adatbázisok alapján kvótás mintavétellel, a pályázónak, átlátható módon kell összeállítania. A NMHH megbízólevél-együttműködési felhívás kiállításával segíti a pályázó munkáját. Az adatfelvétel minden egyéb munkafolyamata pl. iskolák beszervezése, kapcsolattartás a pályázó feladata. A projekt megvalósításához szociálpszichológus alkalmazására is szükség van, annak a bevonása kifejezetten javasolt! 4) Eredménytételek  Válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formatumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan;  Rövid tanulmány. word és .pdf formátumban (10-15 oldal);  Részletes tanulmány. word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal);  Kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban;  Mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban Ssz. Ellátandó feladat Mennyiség Mennyiségi egység 407. mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban; 1 db 349. Kvantitatív kutatás mintavétele 1 db 351. Kvantitatív kérdőív megszerkesztése 30 perces kvantitatív kutatáshoz kapcsolódóan 1 db 402. kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban; 30 perces kvantitatív kutatáshoz kapcsolódó 1 db 355. Kvantitatív kérdőív programozása 30 perces kvantitatív kutatáshoz kapcsolódóan 1 db 49. CAPI, 1500 fős intézményi kvantitatív survey kutatás lebonyolítása (normál időterv) 30 perces 1 db 360. Kvantitatív adatbázis tisztítása, súlyozása 1 db 388. válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formátumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; 1 db 394. rövid tanulmány . word és .pdf formátumban (10-15 oldal) 1 db 395. részletes tanulmány .word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); 1 db A kutatás célja a következők felmérése: - a felnőtt lakosság mekkora hányada érintett a szerencsejáték különböző formáiban, hogyan alakulnak ki a szerencsejátékos szokások - milyen online és offline platformokat használ a magyar lakosság szerencsejátékra, milyen formában játszanak - milyen gyakorisággal végzik ezeket a tevékenységeket, mennyi pénzt fordítanak erre egy átlagos hónapban, mekkora összeg volt a legnagyobb nyereményük, mekkora volt a legnagyobb bukásuk. - milyen motivációk vezérlik a lakosság azon részét, akik szerencsejátékot játszanak - az offline és az online verzió közül melyiket preferálják és miért - miként viszonyulnak a játékosok a függőséghez, érzékelik-e saját magukon annak jeleit, s ha esetleg érzékelik, vagy korábban érzékelték, kértek-e segítséget. - az aktív játékosok mikor és mivel játszottak először, és milyen tényezők befolyásolják a bevonódásuk mértékét. A kutatás célja, kutatási kérdések: A 2025-ben megvalósult felderítő fókuszcsoportos kutatás eredményeire építve készülne el egy minimum ezer fős kvantitatív kutatás a 0-3 éves gyermekekre és egy további minimum ezer fős kvantitatív kutatás 3-7 éves óvodás korú gyermekre. A felmérés a gyermekek digitális eszközhasználatára és a különböző eszközökön történő tartalomfogyasztására fókuszálna, de fontos lenne annak megismerése is, hogy a gyermekek napirendjében szerepel-e még a hagyományos (könyv, gyermekújság, fejlesztő kiadvány, diafilm) média használata. A vizsgálat kitérne a televízióra, internetre és a rádióra is, továbbá a családi fogyasztás (szülővel, nagyszülővel, testvérrel), illetve a felnőtt által választott tartalom háttérfogyasztás mértékére (híradó, rádiós műsor) is. Fontos annak megismerése is, hogy léteznek-e a családon belül szabályok a tartalomfogyasztásra és az eszközhasználatra, használnak-e szűrőszoftvereket, applikációkat, továbbá hol húzódik az a határ, ahol a gyermeket magára hagyják az adott médiatartalommal és nem felügyelik a fogyasztását. Főbb témák: preferált televíziós műsorok, csatornák, játékkonzolos szórakozás; internetes oldalak, YouTube és streaming használata. Mire használják a netet (videó, fotó, zene, játék, személyekkel telefonálás, hangjáték, tanulás, rajzolás stb.), mobiltelefon illetve a rajta lévő applikációk használata, online játékok, online fejlesztők; rádiók, rádiós műsorok, rádiós mesejáték vagy olyan tartalom, amit szülővel közösen hallgat; egyéb kulturális események látogatása: mozi, koncert, színház. A kutatás összesen 2000 gyermekre terjedne ki: • 1000 fő a 0-3 éves, • 1000 fő a 3-7 éves, óvodás gyermekek köréből. Módszertan • 30 perces kérdőíves empirikus kutatás CAPI módszertannal a 0-3 és 3-7 éves gyermekekre • a kutatás során ugyanazon családon belül egy gyermek kerülhet lekérdezésre Eredménytételek • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formatumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • rövid tanulmány. word és .pdf formátumban (10-15 oldal); • részletes tanulmány. word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban; • mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban A reklámok és a kapcsolódó marketing tevékenységek jelentős hatással vannak a lakosság gondolkodására és viselkedésére, gyakran olyan üzeneteket közvetítenek, amelyek ösztönzik a nem fenntartható fogyasztást, valamint manipulatív módon átalakítják a nem materiális szükségleteket termékorientált vágyakká. Ez a „reklámzaj" olyan életmódot, értékrendet és magatartásmintákat erősíthet, amelyek hosszú távon károsak a társadalom és a környezet számára, sőt rossz irányban hatnak az ország stabilitására és a jövő nemzedékek létfeltételeinek megőrzésére. A reklámoknak való kitettség számos esetben önkéntes, ám a közterületeken és a digitális térben való jelenlétük miatt az egyéneknek csak korlátozott lehetőségük van a kitettség és lehetséges negatív hatások kiküszöbölésére. Reprezentatív közvélemény-kutatást szeretnénk indítani a reklámok megítélésének és a manipuláció hatásainak feltárására. A kutatás fő kérdései négy kategóriába sorolhatók: 1) a reklámok jelenléte és érzékelése, 2) a manipulációs hatások, 3) a társadalmi hatások, 4) a reklámok szabályozása és a fogyasztói tudatosság. A felmérés tartalmazzon nyitott és zárt kérdéseket, amelyek a reklámokkal való találkozás gyakoriságát vizsgálják, azok tolakodó jellegét, a manipulációs technikák felismerését, a fogyasztói viselkedésre gyakorolt hatást, valamint a reklámok fenntarthatósági, társadalmi és mentális egészségügyi vonatkozásait. Kiemelten fontos a közterületi és online reklámok nem fenntartható fogyasztásra gyakorolt hatásának, valamint a szabályozás szükségességének és eszközeinek vizsgálata. A lekérdezést fókuszcsoportos kutatás tenné teljessé. Módszertan • 1000 fő, 18 éven felüliek országos minta • CAWI online kérdezési módszer, • Kérdőív hossza 30 perc (a nyitott kérdések száma max.5) • Reprezentatív, (nem, korcsoport, településtípus és iskolai végzettség szerint) • 8 csoportos offline fókuszcsoportos kutatás (10 fős csoportokban) o Város és falu bontásban  Két korcsoportban (18-40 éves, illetve 40 év feletti korosztályt képezve)  Diplomás és nem diplomás csoportban o A fókuszcsoportos beszélgetés során a reklámok manipulatív jellegének megvitatásához különböző (általunk leválogatott) reklámfilmek bemutatása adna támpontot. Eredmények • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formatumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • rövid tanulmány a kvalitatív kutatás eredményeiről word és .pdf formátumban (10-15 oldal); • rövid tanulmány a kvantitatív kutatás eredményeiről word és .pdf formátumban (10-15 oldal); • részletes tanulmány a kvalitatív kutatás eredményeiről word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • részletes tanulmány a kvantitatív kutatás eredményeiről word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • nyílt kérdések kódolási sémája és alapmegoszlások. word, .pdf formátumban; • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban; • mintavételi terv survey kutatáshoz doc. formátumban; • szöveges leirat kvalitatív kutatásokhoz kapcsolódóan (interjú/fókuszcsoport darabszám alapján árazni); • vezérfonal (Guide Line) fókuszcsoporthoz, mélyinterjúhoz egyéb kvalitatív technikához (minimum 1-5 oldal) .doc formátumban; fókuszhoz A kutatás célja és főbb témái A kutatás célja, hogy minél pontosabb képet kapjon a magyar közönség zenehallgatási szokásairól. Kíváncsiak vagyunk a kedvenc előadókra, zenehallgatásra használt platformokra, havi zenére fordított költségekre, eltűnőben lévő technológiák (bakelit, kazetta, CD…) használóinak körére, illegális zenebeszerzésre, koncertre járási szokásokra. A kutatás az IFPI Engaging with Music jelentésének főbb kérdésein is végigmegy, hogy nemzetközi összehasonlítást nyerhessünk. A 2023-as jelentés itt érhető el: https://www.ifpi.org/wp-content/uploads/2023/12/IFPI-Engaging-With-Music-2023_full-report.pdf A nemzetközi kutatás 43 ezer ember megkérdezésével készült. Néhány fontosabb kutatási kérdés, melyekre választ ad a jelentés: Zenehallgatási szokásokkal és preferenciákkal kapcsolatos kérdések • Milyen gyakran és mennyit hallgatnak az emberek zenét? • Milyen platformokon hallgatnak zenét leggyakrabban? • Hány különböző módon kapcsolódnak az emberek a zenéhez? • Milyen típusú zenei tartalmakat fogyasztanak (pl. stúdiófelvételek, élő koncertek, videók)? • Mely zenei műfajokat kedvelik a leginkább a hallgatók? Technológiai és digitális fogyasztási kérdések • Hogyan változtatta meg a streaming a zenehallgatási szokásokat? • Mennyire népszerűek a rövid videós platformok (pl. TikTok) zenehallgatási célokra? • Milyen szerepet játszik a közösségi média a zene felfedezésében és megosztásában? • Mennyire használnak az emberek mesterséges intelligencia által generált zenét? Motivációk és érzelmi hatások • Miért hallgatnak zenét az emberek? (pl. relaxáció, edzéshez, szórakozás) • Milyen hatással van a zenehallgatás a mentális egészségre és a jólétre? • Milyen kontextusban hallgatnak leggyakrabban zenét (pl. otthon, munka közben, útközben)? Fizetési hajlandóság és piaci attitűdök • Mennyire hajlandók az emberek fizetni a zenefogyasztásért? • Milyen tényezők befolyásolják az előfizetéses szolgáltatások választását? • Milyen mértékben vannak jelen az illegális zenehallgatási formák (pl. stream ripping, kalózkodás)? Etikai és szabályozási szempontok • Mit gondolnak a válaszadók a mesterséges intelligencia zenei felhasználásáról jogi és etikai szempontból? • Mennyire fontos számukra, hogy az előadók megfelelő díjazásban részesüljenek? • Érzékelnek-e visszaéléseket vagy torzításokat a zenei ajánlórendszerek működésében? A leadandó tanulmány nem csak az eredmények bemutatására, hanem a nemzetközi összehasonlításra is kiterjed. Módszertan • CAPI, • 1000 fős, • 16-64 évesek • nem reprezentatív (kvótás) o nemre (2db; nő, ffi), o településtípusra (4db; falu, város, megyei jogú város, Bp.), o korcsoportokra (5db; 16-24, 25-34, 35-44, 45-54, 55-64), o iskolai végzettségre (4db; max 8 oszt, középisk. érettségi nélkül, érettségi, felsőfokú (diplomás)), • a kvóták kiszámítása a vállalkozó feladata • a kérdőív hossza: max 60 perc Eredménytételek • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formatumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • rövid tanulmány. word és .pdf formátumban (10-15 oldal); • részletes tanulmány. word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban; • mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban; Az internet megjelenése lehetőséget adott a társadalomból kirekesztett egyének egymásra találására és csoportba szerveződésére. Az online radikalizáció egyik példája az ‘incel’ (önkéntelenül cölibátusban élő) és ‘manosphere’ közösségek, amelyek a férfiidentitás krízisére adott válaszként jelentek meg. A radikális online csoportok gyakran ön- és közveszélyesek (incel támadások több mint 50 életet követeltek), amelyek leginkább a fiatal férfiakat hálózzák be. A vizsgálat célja a közösségi média, algoritmusok és negatív-véleményvezérek hatása az online radikalizáció és erőszakos ideológiák kialakulására. A kutatás kvantitatív és kvalitatív módszerekkel (mélyinterjúk, fókuszcsoport) kívánja feltárni ezen közösségek identitáskonstrukcióját, a csoport-integrálódás lépéseit és a fiatalok számára csábítónak ható jellegzetességeit. A kutatás hozzájárulhat a társadalmi párbeszédhez a kirekesztett csoportokról, valamint segítséget adhat preventív és edukatív stratégiák kidolgozásához. Az internet szabad hozzáférést biztosít erotikus tartalmakhoz, mint például a pornó és az OnlyFans, amelyek bármiféle valós akadály vagy korlátozás nélkül elérhetők a fejlődésben lévő gyermekek számára is. Ezekkel az erotikus tartalmakkal gyakran korábban találkoznak a fiatalok minthogy szülői vagy iskolai szexuális felvilágosításon átestek volna. Az ilyen tartalmak többnyire durva, torz, a valós szexuális együttléttől távol álló módon mutatják be a testiséget, amely később akár mentális és szexuális problémákhoz is vezethet. A kutatás azt kívánja feltárni, hogy az internetes pornóoldalak leváltják-e az iskolai/szülői szexuális felvilágosítást; milyen úton kezdenek el erotikus tartalmakat fogyasztani a fiatalok; mennyire fiatalon találkoznak először 18+-os tartalmakkal és milyen gyakran fogyasztják azokat, továbbá milyen hatásai vannak a fiatalkori pornófogyasztásnak. A pornóoldalak látogatottsága mellett a fizetős erotikus tartalmak népszerűségét is vizsgálnánk (pl: OnlyFans), valamint azt, hogy az ingyenesen elérhető tartalmak mellett milyen pluszt jelentenek a fizetős tartalmak, avagy „ki és főleg miért fizet ma valaki a pornóért?” A kérdést retrospektíven vizsgálnánk különböző korcsoportokkal (18 és 38 éves kor között), amelyek eltérő szexuális- és élettapasztalattal rendelkeznek, megnézve, hogy a fiatalkori erotikus tartalmak fogyasztása milyen hatással volt a későbbi intim életükre. A téma kényes volta miatt mélyinterjúkkal és fókuszcsoportokkal, valamint online kérdőíves lekérdezéssel tárnánk fel a helyzetet. Az elmúlt években egyre népszerűbbek a magyar filmek, sorozatok és zenei előadók. 2024-ben a Futni mentem, majd a Hogyan tudnék élni nélküled? lett a modern magyar filmgyártás legnézettebb mozija, a nemzeti érzelmek tavaly a Hunyadi c. sorozatban csúcsosodtak ki, a 19 éves Pogány Induló pedig teltházas koncertet adott a Sportarénában. De mi a sikerük titka? Szívesebben ülünk-e le egy filmet megnézni, ha tudjuk, hogy magyar vonatkozása is van a történetnek? Szívesebben hallgatunk magyar zenét vagy olvasunk anyanyelvünkön írt könyvet? Vajon a magyarság érzetét erősíti, ha magyar zenét hallgatunk, magyar helyszínen játszódó könyvet olvasunk vagy filmet nézünk? A felmérés a kulturális termékek fogyasztása és a mögöttük álló megfontolások mellett kitérne a #vegyélhazait jelenségre, vagyis hogy mennyire erősödött meg az elmúlt években a tudatosság abban, hogy magyar kisvállalkozókat támogassunk vásárlásainkkal. Tetten érhető-e a magyarság megélése ilyen formában? A kutatás rávilágítana arra, hogy a döntések mögött a nemzeti öntudat fel- és újraéledése áll, avagy a fogyasztói döntéseket a megszokás, a hagyományok tisztelete, esetleg az ismerősség érzete befolyásolják-e inkább. A magyar felnőtt lakosság körében végzett vizsgálat kitérne az itthonról kiszakadt, illetve a korábban külföldön élő, de hazatelepült magyarok hazai vonatkozású kereskedelmi és kulturális termékek iránti érdeklődésének vizsgálatára is. Módszertan • 1000 fő, • CAWI online kérdezési módszer, • Kérdőív hossza 30 perc (a nyitott kérdések száma max.5) • Reprezentatív (nem, korcsoport, településtípus szerint) • Összesen 8 csoportos 8 fős fókuszcsoportos kutatás (Budapest, megyeszékhely, kisváros és község) o 2 korcsoportban (idősebb és fiatalabb korosztályt képezve) • egyéni mélyinterjú 8 külföldön élő vagy frissen hazaköltözött személy magyarságtudatáról (2 egyedülálló férfi, 2 egyedülálló nő, 2 családos férfi, 2 családos nő) Eredmények • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formatumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • rövid tanulmány. word és .pdf formátumban (10-15 oldal); • részletes tanulmány. word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); • nyílt kérdések kódolási sémája és alapmegoszlások .word, .pdf formátumban; • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban; • mintavételi terv survey kutatáshoz doc. formátumban; • szöveges leirat kvalitatív kutatásokhoz kapcsolódóan (interjú/fókuszcsoport darabszám alapján árazni); • vezérfonal (Guide Line) fókuszcsoporthoz, mélyinterjúhoz egyéb kvalitatív technikához (minimum 1-5 oldal) .doc formátumban. Módszertan 1. Felnőtt lakosság • CATI, • 1500 fő • reprezentatív o nemre o lakóhelyre (Európai Uniós adminisztratív régiók szerint) o településtípusra o életkorra o iskolai végzettségre • a kérdőív hossza 30 perc 2. Gyerekek A 3-17 éves korosztály megszólítása önálló (önmagában szintén 1500 fős nem reprezentatív) mintán történik. A kutatás hibrid kutatásként valósulna meg: - 1000 fő CATI – 800 fő 3-10 éves szülő gyermeke + 16-17 éves gyermekek: 200 fő) - CAPI, 500 fős intézményi kvantitatív survey kutatás lebonyolítása – 11-15 éves gyermekek körében A kérdőíveket a korábbi (2017-2019-es) felmérésekben használt kérdőívek kérdéseinek felhasználásával kell elkészíteni a válaszok összevethetősége végett. (Ezeket a megrendelő biztosítja a pályázók számára.) Eredménytételek • válaszadó szintű (respondent level) tisztított, formázott, labelezett, missingelt, súlyozott .sav és .txt formatumú adatbázis kvantitatív survey adatfelvételhez kapcsolódóan; • 2 db rövid tanulmány. word és .pdf formátumban (10-15 oldal); – külön a felnőttekre, külön a gyermekekre; • 2 db részletes tanulmány. word és .pdf formátumban (minimum 40 oldal); – külön a felnőttekre, külön a gyermekekre; • kérdőív kvantitatív kutatáshoz (3-30 oldal) .doc formátumban; • mintavételi terv survey kutatáshoz (1-10 oldal) doc. formátumban; Procedure: neg-w-call. Estimated value: 8,300,000 HUF. Review the original TED notice for the complete requirement, lots, amendments and attachments.